Tartalom
Nem titok, hogy a szennyezés sürgető kérdés, amelyre azonnal figyelmet érdemel. A toxikus szennyezés világszerte több mint 200 millió embert érint, és a környezeti levegőszennyezés a világ összes halálesetének 5,4% -át teszi ki. A szennyezés több embert öl meg, mint a malária, az AIDS és a tuberkulózis együttesen. A szennyező anyagokat elsődleges vagy másodlagos szennyező anyagokként osztályozzák.
TL; DR (túl hosszú; nem olvastam)
Másodlagos szennyező anyag, amikor az égési folyamatból közvetlenül kibocsátott elsődleges szennyező anyagok reagálnak a légkörben. Az elsődleges szennyező anyagok közé tartozik az ammónia, kén-dioxid, nitrogén-dioxid és szén-monoxid. A másodlagos szennyező anyagok közé tartozik a talaj szintjén lévő ózon, savas eső és tápanyag-dúsító vegyületek.
Földszintű ózon
Az ózon akkor képződik, amikor a szénhidrogének és a nitrogén-oxidok összekapcsolódnak napfény és stagnáló levegő jelenlétében. Ez egy színtelen, nagyon irritáló gáz, édes illattal, közvetlenül a Föld felszíne felett.
Szén, benzin és olaj égetése otthonokban, gépjárművekben, erőművekben és iparban nitrogén-oxidokat eredményez. A benzinégetés, az olaj- és gáztermelés, a faégetés, valamint a folyékony üzemanyagok és oldószerek elpárologtatása szénhidrogéneket képez. Természetes forrásokból, például tűlevelű erdőkből származnak.
Az ózon expozíció korai halálozást és súlyos egészségügyi problémákat okozhat. Ez a növényzetre is hatással van, akadályozza a növények termelékenységét és károsítja a szintetikus anyagokat és ileket, például a pamutot és a poliésztert.
Savas eső
A savas eső, amely több savas vegyületből áll, akkor képződik, amikor a kén-dioxid és a nitrogén-dioxid a levegőben vízzel, oxigénnel és más vegyi anyagokkal reagál. A szél szállítja a savas vegyületeket a levegőbe, és később száraz vagy nedves formában esnek a földre.
A talajban a savas eső károsítja a növényeket és a fákat, és növeli a talajok és a víztestek savassági szintjét, károsítva az ökoszisztémákat. A savas eső az épületek bomlását is okozhatja, és irritálhatja a szemet és a légutakat.
Tápanyag-dúsító vegyületek
A tápanyag-dúsító vegyületek nitrogént és foszfort tartalmaznak. Míg ezek a tápanyagok gyakran természetes forrásokból származnak, az emberi tevékenységek, például a mezőgazdaság, az urbanizáció és az ipar túlzott nitrogént és foszfort termelnek a környezetben. A legtöbb levegőt, amelyet belélegzünk, nitrogén alkot, és mind a nitrogén, mind a foszfor természetesen előfordul a vízi ökoszisztémákban.
A tápanyag-dúsító vegyületek levegő- és vízszennyezést okoznak, amely az algák gyors növekedéséhez vezet. Az algák növekedése befolyásolja a vízminőséget, az élelmiszer-ellátást és az élőhelyeket, és csökkenti a halak és más vízi élőlények oxigénellátását. A nagy algavirágzás toxinokat és baktériumokat szabadíthat fel, így a víz és néha a benne lévő halak és kagylók emberi fogyasztásra nem biztonságosak.
A magas nitrogéntartalom a légkörben olyan szennyező anyagokat is előállít, mint ammónia és ózon, amelyek befolyásolják a légzési képességét.