Tartalom
A tudományos ismeretek az emberi civilizáció fejlődésének egyik legerősebb ereje. Ennek ellenére a tudományt gyakran magától értetődőnek tekintik, mivel a tudományos kutatás elsődleges célja egyszerűen a természeti világ minden aspektusának jobb megértése, függetlenül attól, hogy ez a megértés valóban befolyásolja-e a mindennapi élet valóságát. Az alkalmazott tudomány azonban az absztrakt tudományos ismereteket olyan technológiává alakítja, amely az emberi társadalom minden szempontját átalakította, és tovább folytatja.
Newtoni űrhajó
A tudomány tudományága, amelyet általában fizikának neveznek, az anyag és az energia kölcsönhatásaival kapcsolatos elméletek és törvények hatalmas sorát foglalja magában. Newton három mozgási törvénye képezi a mozgó tárgyak, például vonatok, teherhajók és biliárdgolyók elemzésének alapját. A világűrben történő mozgást nem befolyásolja jelentősen a súrlódás vagy a földi gravitáció, így különösen egyértelműen bemutatja a Newton-fogalmak és a matematikai kapcsolatok gyakorlati értékét. A Newton-törvények azok az alapelvek, amelyek az űrhajókat a Holdra és még a Naprendszer távoli területeire is irányították. Newton második törvénye például pontosan megjósolja a gyorsulást, amelyet a rakétamotor által generált erő okoz.
Villamos energia vegyszerekből
A kémia területe elsősorban az anyag fizikai tulajdonságaival és a különféle anyagtípusok kölcsönhatásának módjaival foglalkozik, különös tekintettel a kémiai reakciókra. Kémiai reakció akkor fordul elő, amikor egy energiaforrás stimulálja a meglévő anyagokat olyan reakcióba lépésre, amely különböző anyagokat és bizonyos esetekben különböző típusú energiát hoz létre. A kémikusok a kémiai reakciókat irányító alapelvek alkalmazásával rendkívül sokféle hasznos anyagot és eszközt hozhatnak létre. A tipikus ólom-sav akkumulátorok például elektromos energiát termelnek ólom, ólom-dioxid és kénsav kémiai reakciója révén.
A napenergia tudománya
Az egyik elvont tudományos tudományág a kvantumfizika, amely feltárja az anyaggal és az energiával kapcsolatos végtelen részecskék titokzatos tulajdonságait és kölcsönhatásait. De még ez az ezoterikus tudományág is fontos gyakorlati alkalmazásokat hozott. Például az egyik alapkísérlet a kvantumfizikában részt vett a fotoelektromos effektusban, amely elektronok kisugárzására utal egy fémfelületről, amelyet bizonyos fényhullámhosszokkal megvilágítottak. A kvantumelmélet magyarázatot adott a kísérletben megfigyelt részletekre, és a fotoelektromos hatás tudományos ismereteinek jobb megértése végül hozzájárult a digitális kamerák, számítógépes monitorok és napelemek technológiai fejlődéséhez, amelyek a napfényben hatékonyan termelnek energiát az energiaból.
Ízletes mikrobák
A mikrobiológia azoknak a lenyűgöző mikroszkopikus lényeknek a tanulmányozása, amelyek mindenütt megtalálhatók, a fagyott tundrától az emberi emésztőrendszerig. Számos gyakorlati alkalmazás eredménye volt a mikroorganizmusok szerkezetét, szaporodását, metabolizmusát és környezeti alkalmazkodását érintő tudományos kutatások eredményeként. Például a sajtkészítést forradalmasította az a tudás és technika, amely lehetővé teszi a mikrobiológusok számára, hogy elkülönítsék és tömegesen előállítsák azokat a baktériumtörzseket, amelyek felelősek a különféle sajtok uráinak és ízeinek. Ezek a megfogalmazott mikrobiális tenyészetek lehetővé teszik a sajtgyártók számára, hogy következetes, kívánatos tulajdonságokkal rendelkező sajtot állítsanak elő. ugyanakkor gondoskodik arról is, hogy az ízletes sajt pasztörizált tejből készüljön, amelyben nincsenek natív sajtkészítő baktériumok. A mikrobiológiai kutatások hozzájárultak gyógyszerek készítéséhez, az emberi emésztőrendszeri rendellenességek új kezelési módjainak kidolgozásához, valamint a talaj termékenységének és növény-egészségének mélyebb megértéséhez.