Tartalom
- TL; DR (túl hosszú; nem olvastam)
- neurotranszmisszió
- Pihenő és cselekvési potenciál
- A neurotranszmitterek
Az emberi agyban körülbelül 100 milliárd idegsejt van. Az idegsejteket a gerincvelőben is megtalálják. Az agy és a gerincvelő együttesen alkotják a központi idegrendszert (CNS). Minden idegsejtet neuronnak hívnak, és ez egy sejttestből áll, amely irányítja annak tevékenységeit; dendritek, kicsi, ágszerű kiterjesztések, amelyek más neuronoktól kapnak jeleket, hogy továbbadjanak a sejttesthez; és az axon, egy hosszú kiterjesztés a cellatestből, amelyen keresztül az elektromos jelek haladnak. Az ilyen jelek nemcsak az agyat és a gerincvelőt kötik össze, hanem impulzusokat hordoznak az izmokban és a mirigyekben is. Az axonon lefelé haladó elektromos jelet idegi impulzusnak nevezzük.
TL; DR (túl hosszú; nem olvastam)
Az idegimpulzusok olyan elektromos jelek, amelyek egy axonon keresztül haladnak.
neurotranszmisszió
A neurotranszmisszió ezen jelek egyik celláról a másikra történő átvitelének folyamata. Ez a folyamat stimulálja a neuronok membránját, és az idegsejteknek jelölniük kell egy másik idegsejtet, amely lényegében egy neuronláncban működik, hogy az információ gyorsan eljuthasson az agyba.
Ez az idegimpulzus a fogadó neuron axonján halad tovább. Amint a következő neuron dendritje megkapja ezeket a „s” -t, továbbadhatják őket egy másik idegimpulzuson keresztül más neuronokhoz. Ennek sebessége változik, attól függően, hogy az axon le van-e fedve a mielin nevű szigetelő anyagban. A mielin hüvelyeket a perifériás idegrendszerben (PNS) Schwann sejteknek nevezett gliasejtek, a központi idegrendszerben oligodendrociták termelik. Ezek a gliasejtek az axon hossza mentén tekercselnek, és rések maradnak közöttük, amelyeket Ranvier csomópontjainak hívnak. Ezek a mielin hüvelyek jelentősen megnövelhetik az idegimpulzusok mozgásának sebességét. A leggyorsabb idegimpulzusok körülbelül 250 mérföld / óra sebességgel haladhatnak.
Pihenő és cselekvési potenciál
A neuronok, és valójában az összes sejt fenntartanak membránpotenciált, ami a sejtmembránon belüli és kívüli elektromos mező különbsége. Amikor egy membrán nyugszik, vagy nem stimulálódik, azt állítják, hogy nyugalmi potenciállal rendelkezik. A cellában lévő ionok, különösen a kálium, a nátrium és a klór fenntartják az elektromos egyensúlyt. Az axonok az elektromos jelek vezetéséhez, továbbításához és fogadásához a feszültséggel ellátott nátrium- és káliumcsatornák nyitásától és bezárásától függnek.
Pihenőképesség szempontjából több kálium (vagy K +) ion van a sejtben, mint kívül, és több nátrium (Na +) és klór (Cl-) ion van a sejtön kívül. Egy stimulált neuron sejtmembránja megváltozik vagy depolarizálódik, lehetővé téve, hogy a Na + -ionok az axonba áramolhassanak. Ezt a pozitív töltést a neuronban akciós potenciálnak nevezzük. Az akciós potenciál ciklusa egy-két milliszekundumig tart. Végül az axon belüli töltés pozitív, majd a membrán ismét áteresztőképessé válik a K + ionokkal szemben. A membrán repolarizálódik. Ezek a nyugalmi és akciós potenciálok sorozata az elektromos idegi impulzust az axon hosszában továbbítja.
A neurotranszmitterek
Az axon végén az idegimpulzus elektromos jelét kémiai jellé kell konvertálni. Ezeket a kémiai jeleket neurotranszmittereknek nevezzük. Annak érdekében, hogy ezek a jelek továbblépjenek más idegsejtekbe, a neurotranszmittereknek át kell terjedniük az axon közötti térben egy másik neuron dendritjeire. Ezt a teret szinapszisnak hívják.
Az idegimpulzus az axont idézi elő, hogy neurotranszmittereket generáljon, amelyek azután átjutnak a szinaptikus résbe. A neurotranszmitterek a résen keresztül diffundálnak, majd a következő neuron dendritjein kémiai receptorokhoz kötődnek. Ezek a neurotranszmitterek lehetővé teszik az ionok átjutását a neuronból és az onnan való kilépést. A következő neuront stimulálják vagy gátolják. A neurotranszmitterek átvétele után lebonthatók vagy felszívódhatnak. A reabszorpció lehetővé teszi a neurotranszmitterek újbóli felhasználását.
Az idegimpulzus lehetővé teszi a sejtek közötti kommunikáció folyamatát, akár más idegsejtekkel, akár más helyeken lévő sejtekkel, mint például a váz és a szívizom. Így az idegimpulzusok gyorsan irányítják az idegrendszert a test irányításához.