Tartalom
- TL; DR (túl hosszú; nem olvastam)
- Légszennyeződés
- A biodiverzitás hatása
- Talajvíz szennyezés
- Talaj termékenységi hatások
- Látási és egészségügyi hatások
Az évtizedekben, mielőtt a hulladéklerakókra kormányzati rendeleteket vezettek be, bármit és mindent eltemethettek a föld alá egy régi lerakóhelyen, amelyek közül néhány még mindig mérgező vegyi anyagokat vagy más veszélyes anyagokat bocsáthat a Földbe. Amint az eltemetett szerves anyagok lebomlanak, felszabadítják a metánt, egy erős üvegházhatást okozó gázt, amely hozzájárul a globális felmelegedéshez.
TL; DR (túl hosszú; nem olvastam)
Az eltemetett hulladéklerakók és szeméttelepek a későbbi években gyakran külvárosi otthoni helyszínekké válnak, ismeretlenek a rajtuk élő emberek számára. A hulladéklerakók megkülönböztető hatással vannak a légszennyezésre, a természetre, a földre és az emberekre. A terület talaja telített lehet vegyi anyagokkal vagy veszélyes anyagokkal
Légszennyeződés
A hulladéklerakók körülbelül kétharmada a háztartások, az üzleti élet és az ipar biológiailag lebontható szerves anyagát tartalmazza. Amint ez az anyag bomlik, metán gázt bocsát ki. Erős üvegházhatású gázként a metán akár 20-szor annyi hőt csapdáz a légkörben, mint az EPA. Egyesült Királyságban a hulladéklerakókból származó metán nagy része villamos energiát termel, melléktermékként szén-dioxiddal, amelynek gyengébb globális felmelegedési hatása van. A lerakódásokat körülvevő levegő gyakran kellemetlen szagokat okoz a bomló szerves hulladék miatt.
A biodiverzitás hatása
A román Környezetvédelmi és Erdészeti Minisztérium szerint a hulladéklerakó fejlesztése hektáronként mintegy 30–300 faj veszteséget jelent. A változások a helyi fajokon is előfordulnak: egyes emlősöket és madarakat olyan hulladékokkal helyettesítik, amelyek hulladékból táplálkoznak, mint például patkányok és varjak. Növényzetváltozások is történnek, függetlenül a hulladéklerakó időtartamától, mivel egyes növényfajokat más helyettesíti.
Talajvíz szennyezés
Amikor a hulladéklerakókra esik az eső, a szerves és szervetlen alkotóelemek feloldódnak, és rendkívül mérgező vegyi anyagokat képeznek, amelyek kimosódnak a talajvízbe. Az ezeken a vegyi anyagokon keresztül öblítő víz összegyűlik a hulladéklerakó alján, és általában magas szintű mérgező fémeket, ammóniát, mérgező szerves vegyületeket és kórokozókat tartalmaz. Ez a helyi talajvíz súlyos szennyeződését eredményezheti. Még nagyobb veszélyekkel ez a keverék általában magas biológiai oxigénigényt jelent, ami azt jelenti, hogy gyorsan megtisztítja a vizet. Ha vagy amikor ezek a káros vegyi anyagok folyókba vagy tavakba jutnak, a vízi élőlények halálához vezethet.
Talaj termékenységi hatások
A mérgező anyagok és a bomló szerves anyagok keveréke befolyásolhatja a hulladéklerakókat körülvevő területek talajminőségét. Ez összekapcsolhatja a biológiai sokféleségre gyakorolt hatásokat, mivel a helyi növényzet növekedése megszűnhet, és tartósan megváltozhat.
Látási és egészségügyi hatások
A hulladéklerakók gyakran nagyon népszerűtlenek a lakosokkal szemben, gyakran „Nem a hátsó udvarban” vagy NIMBY-knek hívják. A hulladéklerakók befolyásolják a természeti tájat: büdölik, borzasztó kinézetűek és baktériumok szaporodási helyévé válnak. A hulladéklerakókkal járó szag, forgalom, zaj és kártevők csökkenthetik a házárakat. A hulladéklerakókat körülvevő kártevők növekedése miatt a betegség más káros egészségügyi hatásokkal jár, például születési rendellenességek, rák és légzőszervi betegségek, amelyek szintén összekapcsolódnak a hulladéklerakókkal való kitettséggel.