Tartalom
Jelenleg körülbelül 49 delfinfaj ismert. Ezen 49 fajon belül különféle családokra bontottak: óceáni delfinek (38 faj), a delfin család (7 faj) és a folyó delfinek négy különálló faja.
Az egyik dolog, amelyben mind ezek a delfinek osztoznak, a hallásérzék. A delfinek hangjai és hallásai, más néven SONAR és echolocation, a delfinek számára olyan kifinomult kommunikációs technikákat biztosítanak, amelyek hasonlóak az emberek kommunikációjához. A delfinek hallóképességi területe szintén szélesebb, mint sok fajé, amely lehetővé teszi számukra olyan speciális hangos homokfrekvenciák hallását, amelyeket az emberek nem tudnak.
Halló érzetek
A delfinek a fejük mindkét oldalán kicsi fülnyílásokkal hallják vagy hallják a hangokat. Ezeket a kis nyílásokat általában akkor használják hallásra, amikor nem víz alatti. A víz alatti hangok hallására az alsó állcsontjaik révén élnek, amelyek a középfülükhöz vezetnek.
A delfinek hangjait használják a delfinek közötti kommunikációhoz, valamint tárgyak és szervezetek víz alatti megkereséséhez. Arról is bizonyíték van, hogy a delfinek "beszélnek" egymással, és bizonyos hangokat névként adnak meg.
echolocation
A delfinek víz alatti helymeghatározást használnak, akárcsak a bálnák. Az echolocation lehetővé teszi a delfineknek, hogy hanghullámok továbbításával megtalálják a tárgyakat a víz alatt. Magas hangimpulzust generálnak, vagy kattanást mutatnak a homlokukon, és hangjelzéseket adnak a vízbe. A tárgyaktól lepattanó hang által keltett visszhang segíti a delfineket a tárgyak megkeresésében, még annak meghatározásában is, hogy milyen messze vannak az objektumok.
A delfinek az állkapcsukon lévő impulzusok érzékelésével érzékelik a visszatérő hangvibrációt. Minden víz alatti tárgy vagy állat különféle visszhangokkal bír, amelyeket a delfinek meg tudnak különböztetni. Az echolocation segít a delfineknek nemcsak a tárgy távolságának meghatározásában, hanem a tárgy urejának, alakjának és méretének meghatározásában is. Ez azért működik, mert a víz kiváló hangátadó, amely ötször gyorsabban továbbítja a hangot, mint a levegő.
A delfinek ezt használják egymás közötti kommunikációra, a ragadozók helyének megértésére és az ételek megtalálására / elfogására.
Más állatok, amelyek echolocation alkalmazást alkalmaznak:
Azt is bizonyítják, hogy a vak embereket meg lehet tanítani az echolocation alkalmazására.
HANGLOKÁTOR
SONAR (Ígyund Navigation And Röregedés) az a módszer, amelyet a delfinek és a bálnák használnak a homályos vizekben való navigáláshoz. Amint azt az echolocation ismerteti, a visszatekintő hangátvitelt használják a dolgok megkeresésére. Még ha a víz alatti sötét is, még mindig megtalálnak ételt és elkerülhetik a veszélyes helyeket. A delfinek kétféle hangot bocsátanak ki: a magas hangú sípoló hangot és a csörgő vagy kattanó hangot. A sípok kommunikátorként működnek, míg a csörgő vagy kattanás SONAR-ként működik.
Hallási összehasonlítások
A delfinek meghallgatásának minőségének jobb megértése érdekében összehasonlítható az emberek, kutyák és bálnák meghallgatásával. A delfinek élesebb hallásérzékenységgel és szélesebb spektrummal rendelkeznek, mint az emberek. Az emberi hallási tartomány 20 Hz és 20 KHz közötti hangok, míg a delfinek hallási tartománya 20 Hz és 150 KHz között van. Ez azt jelenti, hogy a delfinek hétszer jobban hallanak, mint az emberek.
Ha összehasonlítják a kutyákat az emberekkel, akkor a kutyák is sokkal jobban hallanak, mint az emberek. A kutyák képesek magas frekvenciákat hallani, amelyeket az emberek nem hallnak, és körülbelül kétszer jobb. A delfin hallóképességi tartománya azonban messze meghaladja a kutyák hallóképességét (körülbelül ötször jobb, mint a kutyáké). Az összes emlős közül a delfinek képesek a legmagasabb frekvenciájú hangok hallására és előállítására.
A bálnákhoz viszonyítva a delfinek hangjait általában magas frekvenciákkal továbbítják, míg a bálnák gyakran alacsony frekvenciákat használnak. A bálnák még távolságra (több száz vagy kilométer távolságra) kommunikálhatnak, mint a delfinek.