Tartalom
- Kalcium-szulfát-szennyeződés
- Vasszennyezés
- A szerves anyag adszorpciója
- Szerves szennyeződés a gyantából
- Bakteriális szennyezés
Az ioncserét széles körben használják vízkezeléshez mind az ipari, mind a kommunális vízkezelő rendszerekben. A folyamat számos előnnyel jár a többi kezelési módszerhez képest. Környezetbarát, magas a kezelt víz áramlási sebessége, alacsony karbantartási költségekkel jár. Ezen előnyök mellett vannak bizonyos hátrányok az ioncserével kapcsolatban, mint például a kalcium-szulfát szennyeződés, a vas szennyeződése, a szerves anyag adszorpciója, a gyantából származó szerves szennyeződés, a baktériumok és a klór.
Kalcium-szulfát-szennyeződés
A kationgyantához használt leggyakoribb regenerálószer (a gyanta újratöltésére használt vegyszer) a kénsav. Néhány rendkívül kemény víz nagy mennyiségű kalciumot tartalmaz, és amikor ez a kalcium reagál a regeneráló kénsavval, csapadékként kalcium-szulfátot képez a regenerációs folyamat során. Ez a csapadék elronthatja a gyantagyöngyöket és elzárhatja a csöveket az edényben.
Vasszennyezés
A talajvízfúrásokból származó takarmányvíz oldható vasat tartalmaz vasion formájában. Az ioncserélő lágyítók kis mennyiségű vasat eltávolítják, de ha a betáplált víz a kezelés előtt érintkezésbe kerül a levegővel, a vasionok átalakulnak vasionokká. Ezek a vas-ionok vas-hidroxid formájában kicsapódnak, miután vízzel reagáltak. Ez a vegyület eltömítheti a gyantagyöngyöket és befolyásolhatja a gyanta hatékonyságát. Ez akár a lágyító oszlop meghibásodásához is vezethet.
A szerves anyag adszorpciója
A tavak és folyók takarmányozására szolgáló víz általában nagy mennyiségű oldott szerves anyagot tartalmaz. Ennek a takarmányvíznek a sárga vagy a barna színét a romlott növényzet és a benne lévő egyéb szerves anyagok okozzák. Ezek a szerves anyagok tartósan adszorbeálódhatnak a gyantagyöngyökön, ami csökkenti a gyanta hatékonyságát. A kezelt víz minősége így romlik. Ezeket a szerves szennyező anyagokat a gyantával történő kezelés előtt eltávolíthatjuk úgy, hogy a betápláló vizet alumíniummal kezeljük, hogy a szerves anyag kicsapódjon.
Szerves szennyeződés a gyantából
Maga az ioncserélő gyanta néha a szerves szennyezés forrásává válhat. Az új ioncserélő gyanta gyakran tartalmaz szerves elemeket a gyantagyöngyökben a gyártás után. A gyanta ilyen szennyeződését úgy kezelhetjük, hogy a kezelt vizet ultraszűrő kezelő berendezésen vezetjük át.
Bakteriális szennyezés
Az ioncserélő gyanták nem távolítják el a mikroorganizmusokat, például a baktériumokat a takarmányvízből, de néha elősegítik a baktériumok növekedését. A gyantaágyak felhalmozhatnak szerves anyagot, amely tápanyagforrásként szolgál a baktériumok folyamatos növekedéséhez. Ha steril vízre van szükség a kezelés után, akkor az ioncserélő kezelőben előállított ásványmentesített vizet hővel, ultraibolya besugárzással vagy nagyon finom szűréssel kell kezelni. Az ioncserélő gyanták ágyait fertőtlenítőszerekkel, például formaldehiddel is kezelhetjük, de hővel vagy klórral nem, mivel ezek károsítják a gyantát.