Tartalom
A monszun évszakok, a gazdag ásványi és szerves lerakódások, valamint az igen hullámos lejtők befolyásolják ennek a termékeny délkeleti indiai államnak a talajösszetételét. A talaj és a növényzet fontos Andhra Pradesh számára, mivel az állam a gazdasági növekedéshez a mezőgazdaságtól - különösen a rizstermeléstől - függ. Magas terméshozamaival Andhra Pradesh becslések szerint az indiai nyilvános forgalmazású élelmezési rendszerben felhasznált élelmiszerek nagyjából felét teszi ki, állítja a "Combat Law" folyóirat. Az államban négy fő talajtípus található.
Aluvális talajok
Az Andhra Pradesh-ben a talaj termékenyé válik aluvium-lerakódás révén, amelynek során a finom talajrészecskék a folyóágyakban fokozatosan lassú áramlással gyűlnek össze, és elveszítik képességüket nagyobb részecskék hordozására. Ezek a finom részecskék a keleti partvidék síkságain - a Mahanadi folyóban, a Godavari folyóban, a Krishna folyóban és a Kaveri folyóban - folyófeltételekben gyűlnek össze, ahol szokásos módon növényeket termelnek. Az allúziós talajok az iszap, a homok és az agyag optimális arányából állnak, és hamu-, mész- és foszforsavat tartalmaznak. A „Mezőgazdasági vízgazdálkodás” folyóirat szerint az alluviális talaj India teljes földterületének 40% -át fedi le
Fekete talaj
Az Egyesült Államokban található préritalajhoz hasonlóan a fekete talaj magas koncentrációban tartalmaz kalcium- és magnézium-karbonátokat, és viszonylag gazdag a vasban, a mész-magnéziumban és az alumínium-oxidban. A fekete talajok azonban gyenge foszfor- és nitrogéntartalmúak, és kevés szerves anyagot tartalmaznak. A fekete talaj sötét és finomszemű.
Piros talaj
A vörös talajok viharvert kristályos és metamorf kőzetekből állnak, és színük a vas magas diffúziójával alakul ki. A vörös talajok kevés nitrogént, foszfort és humuszt tartalmaznak; még szegényebbek mészben, hamuzsírban, vas-oxidban és foszforban. A vörös talajt gyakran Dél-Indiában találják, a sárga talaj mellett, melyben nagy a vas-oxid tartalma, amelyből megkapja a színét.
Lateritikus talajok
A későbbi talajok elsősorban a hidratált alumínium-oxidokból és vasból állnak, amely nedves monszun időszakban képződik, amikor a szilícium-dioxid (szilícium-dioxid) kőanyagok ki vannak borítva a forrástól. A vörös talajhoz hasonlóan a későbbi talajok vörös színűek is. A későbbi talajok általában savasabbak, mint a gazdálkodáshoz használt talajok.