Tartalom
A Földön sok faj egysejtű, azaz csak egy sejtük van. Az összes állat- és növényfaj azonban többsejtű, vagyis több sejttel rendelkezik. Mind az egysejtű, mind a többsejtű organizmusok néhány fontos hasonlóságot mutatnak, például a genetikai kódot. A többsejtű organizmus sejtjeinek nagyobb mértékben együtt kell működniük, mint az egysejtű szervezetekben, ezért vannak néhány fontos különbség.
Sejtszervecskék
Néhány ritka kivételtől eltekintve, hogy a többsejtű organizmusok szinte valamennyi faja eukarióta, azaz a DNS-t egy magszervezetnek nevezett speciális szerkezet tartalmazza. Az eukarióták általában membránnal zárt struktúrákkal is rendelkeznek, úgynevezett organelláknak, amelyek a sejtek túléléséhez és növekedéséhez nélkülözhetetlen funkciókat látnak el. Néhány egysejtű organizmus, például az amoebák, szintén eukarióták, de mások prokarióták (például baktériumok). A prokariótákban nincs mag és specializált organellák, és sokkal kisebbek, mint a tipikus eukarióta sejteknél. Következésképpen a többsejtű organizmusok szinte mindig (bár nem mindig) eukarióták, míg az egysejtű szervezetek eukarióta vagy prokarióta lehetnek.
Különbségtétel
Egy növekvő többsejtű szervezetben, mint például az ember, a sejtek megkülönböztetik és specializálódnak bizonyos funkciókban. Az izom- és agysejtjeidnek például egyértelműen nagyon eltérő szerepe van a testében. Az egysejtű szervezetekben ezzel szemben egy sejt-vidék a szomszédainál támaszkodik bizonyos feladatok elvégzésére, míg mások elvégzik. Az egysejtű szervezetnek magának kell vigyáznia. Ez nem azt jelenti, hogy az egysejtű organizmusok között nincs kommunikáció. Néhány baktérium például a gén expresszióját egy izgalmas mechanizmuson keresztül koordinálja, amelyet kvórumérzékelésnek hívnak; amint a baktériumtelep populációja egy adott ponton túllép, az egyes baktériumok által kiválasztott jelzőmolekulák növekvő koncentrációja "bekapcsol" bizonyos géneket a kolónia baktériumain.
Genetikai kód
Az egysejtű és a többsejtű organizmusok nyilvánvalóan nagyon különböznek egymástól, ám ezek sok hasonlóságot mutatnak. Ezek közül a legszembetűnőbb a genetikai kód. Az élet minden ismert formája a DNS segítségével tárolja genetikai információit, és néhány kivételtől eltekintve a kód univerzális. Ha valaki egy olyan DNS-szekvenciát venne, amely az egyik sejtjéből fehérjét kódol, és behelyezi azt egy amőbaba, akkor ugyanazokat az aminosavakat kódolja. Ez a csodálatos hasonlóság egy erős bizonyíték arra, hogy az evolúciós leszármazottak közös ősektől származnak.
Egyéb hasonlóságok
Mind az egysejtű, mind a többsejtű organizmusoknak olyan sejtmembránjai vannak, amelyek foszfolipideknek nevezett molekulák osztályából vannak felépítve; ezek a sejtmembránok proteineket és szterineket is tartalmaznak (bár ezeknek a szterinek és fehérjéknek az identitása nyilvánvalóan nagyon eltérő). Mind az egysejtű, mind a többsejtű organizmusok átírják a DNS-t RNS-be, majd az RNS-t fehérjévé alakítják, riboszómáknak nevezett struktúrák felhasználásával. Végül mind az egysejtű, mind a többsejtű organizmusoknak energiát és tápanyagokat kell szerezniük életük és növekedésük fenntartásához.