Tartalom
A sztyeppek és a szavannák a Föld sok biomájának két példája. A bióma olyan régió, amely hasonló növény- és állati életformákkal büszkélkedhet. A régiók általában egymással szomszédosak. A sivatag például egy bióma.
A gyepek szintén biomák. A szavannák és a sztyeppék a füves biomák két példája. Mivel mindkettő gyepterület, van néhány hasonlóságuk. Például a szavanna és a sztyeppe növényzet nagyon hasonló, de vannak olyan különbségek, amelyek megkülönböztetik a kettőt egymástól.
Füves biomák
A Föld földjének csaknem egynegyedét gyepterületnek tekintik. A gyepek hektáronként egynél kevesebb fával rendelkeznek, és az Új-Dél-Wales Országos Programja a „füves tengereknek” nevezték el. A gyepek általában évente 10–30 hüvelyk esőt kapnak.
Ez azért fontos, mert több csapadékmennyiség, amely évente 10-30 hüvelyk lehetne, lehetővé tenné ezeknek a földterületeknek a gyepekről erdővé alakulását. Ezzel szemben az évente 10–30 hüvelyknél kevesebb gyepterületek lehetővé tennék ezeknek a földterületeknek a gyepekről sivatagba fordulását.
Sztyeppi gyep
A sztyeppe a legelők különleges altípusa. A sztyeppe gyep szinte minden kontinensen megtalálható, Ausztrália és Antarktisz kivételével. Szárazabbak és hidegebbek, mint a többi gyep. A sztyeppéknek nincs páratartalmuk, mert távol vannak az óceántól és a hegyek közelében.
A hegyek akadályokként szolgálnak, és kiszorítják a nedvességet. Kevés ember él a sztyeppekben, mivel a talajminőség gyenge, és noha számos fű van, kevés más növény él ott. A sztyeppe fő vegetációja magában foglalja a gyógynövényeket és a fűket, amelyek akár két méter magasra is felnőhetnek, és amelyeket gyakran füves tengereknek hívnak. A sztyeppék gyakran egy közbenső terület az erdők és a sivatagok között.
Attól függően, hogy hol található a sztyeppe környezet, sok másfajta növényzet is előfordulhat, főleg a nyugati ferde pusztákban. Ezeknek nagyobb a páratartalma, tehát megnövekedett számú cserje és pseudo-erdő jelenik meg ezekben a cserjékben.
szavanna
A szavannák, amelyeket néha „trópusi gyepeknek” hívnak, általában egy trópusi esőerdő és a sivatag között helyezkednek el. Mint ilyenek, melegebbek, mint a sztyeppék. Nagyjából ugyanannyi esőt kap, mint a sztyeppénél, de a legtöbb nyáron esik. A Savannákra átlagosan 15-25 hüvelyk eső esik ebben a szezonban.
Ez az egyensúly fontos, mivel hasonlóan a sztyeppekéhez erdővé vagy sivataggá válhatnak, ha az esőmintázat eltolódik. Mivel annyi vizet kapnak, a szavannák néhány fát támasztanak alá, de nem elég ahhoz, hogy elhomályosítsák az égboltot a közeli esőerdők képességei alatt.
Az itt élő növények és állatok nagyon specializálódtak. Meg kell állniuk a szavanna nedves évadát követő hosszú aszályszakaszon. A szavannában történő alkalmazkodás egyik példája a növények hosszú gyökere. Ezek a gyökerek mélyen a talajba jutnak, hogy kiszűrjék a nedvességet és a vizet.
Néhány konkrét példa a szavanna állati és növényi fajaira:
Különbség Savanna és a sztyepp között
A sztyepp és a szavanna között a legfontosabb különbség az, ahol található. A szavannák közelebb vannak az Egyenlítőn, mint a sztyeppek, és így melegebbek, mint a sztyeppek. Az esőerdőkhöz való közeledés azt jelenti, hogy a szavannáknak két fő évszakja van: forró, nedves nyár és kissé hűvösebb, de sokkal szárazabb tél.
A sztyeppék ezzel szemben távolabb vannak az Egyenlítőtől és a védett területeken. Ez azt jelenti, hogy a csapadék az év folyamán egyenletesen oszlik el. Kevesebb nagy növény tud behatolni ilyen száraz körülmények között. Az egyenlítőtől távolabb esés hidegebb feltételeket is jelent, és néhány északi sztyeppénél inkább a hó, mint az eső.