Tartalom
- DNS, gének és allélek
- Allélok és fenotípusok
- Az allél frekvencia meghatározása
- Számítsa ki az allélfrekvenciát
- Példa számításokra
- Genotípusos frekvenciák Példa
- Példa az allélfrekvenciákra
- A genotípus és az allél frekvenciák értelmezése
A dezoxiribonukleinsav, amely néven ismert a DNS, egy olyan molekula, amelyet a Földön élő élő organizmusok és vírusok többségében találtak. A DNS hordozza a genetikai információ, vagy a kód, ami mindent megtesz, ami az.
A DNS különbözik a fajok és az egyének között egy fajon belül. Például az emberekben a DNS meghatározza az emberi szem, bőr, haj, magasságot és minden más tulajdonságot, amely mindenkit egyedié tesz.
DNS, gének és allélek
A DNS különböző génekből áll. A gének az egyes szülők genetikai információit hordozzák.
Mindegyik gént egy kromoszóma specifikus lókuszában találjuk. Lehet, hogy van egy gén többféle változat különböző allélszekvenciákból áll.
Allélok és fenotípusok
Az allélok meghatározzák a látható egyedi tulajdonságokat, az úgynevezett fenotípusok. Például a kék, a zöld, a barna és a mogyoró mind az emberi szem különféle fenotípusa.
Ha a szemszín sok génjének egyikét megnézzük egy embercsoportban, akkor a kék szeműeknek eltérő allélszekvenciájuk lenne, mint a barna, mogyoró és zöld szeműeknél.
Az allél frekvencia meghatározása
Az allél gyakorisága az egyének száma egy olyan populációban, amelynek a specifikus allél típus. Az emberek az allélfrekvencia kiszámításával segítenek megérteni a fenotípus előfordulási gyakoriságát egy populációban.
Ez az információ megérti a populáció genetikai sokféleségét. Ha az allél gyakoriságát idővel feljegyzik, megfigyelhető a genetikai sokféleség változása.
Számítsa ki az allélfrekvenciát
Az allél gyakoriságának kiszámításához a populációban az egyedek teljes számát meg kell számolni. Ezután számolja meg az egyének számát, amelyek mindegyikének megvan a kérdéses fenotípusa.
Hozzon létre egy összesített eredményt. Az allél gyakoriságának megállapításához ossza meg az allél hányszor való számát egy populációban az adott génben található allél másolatok teljes számával.
Példa számításokra
Tegyük fel például, hogy a populációban 100 egyén található és kétféle allélfajtát mutat, B a kék szemnél és G a zöld szemnél. Minden embernek minden egyes allélból két példánya van, tehát szorozzuk meg kettőt 100-tal, hogy 200 allél példányt kapjunk a populációban.
A való életben számos gén kódolja az emberi szem színét, de ehhez a forgatókönyvhez csak három különböző allél kombináció létezik ebben a génkészletben; BB, BG és GG. Ezután számolja meg az egyes allél típusokhoz tartozó népesség számát.
Genotípusos frekvenciák Példa
Ebben a példában 50 fő van BB-vel, 23 fő súlyos beteggel és 27 fő súlyos beteggel. A genotípusos gyakoriság megállapításához egyszerűen ossza meg egy adott fenotípusú emberek számát az összes ember számával.
Ebben az esetben az 50 BB osztva 100 emberrel azt jelenti, hogy a lakosság 50% -a rendelkezik BB genotípussal. A BG génfrekvenciája 23%, a génkészletben élők 27% -a GG gén típusa lenne.
Példa az allélfrekvenciákra
Míg a genotípusos frekvenciák a gének expresszióját vizsgálják, addig az allélfrekvenciák arra számítanak, hogy hányszor egy adott allél előfordul egy populációban. A B allélfrekvenciájának megállapításához szorozzuk meg az 50-et kettővel, mivel két BB van a BB genotípusban.
Ezután adjuk hozzá a BG genotípusú embereket, mivel mindegyikük rendelkezik B alléllel, összesen 123 B allélt adva. Végül ossza meg a 123-t 200-as összeggel a populációban minden személy két allélt hordoz, amelynek allélfrekvenciája 0,615 vagy 61,5%.
Ezután tegye ugyanazt a G allél esetében. Ha megszorozzuk a 27 embert GG allélekkel kettővel, és összeadjuk azokat a 23 embert, akiknek is van G alléle, akkor ezt a 77-et 200-mal osztva elosztva 0,385 vagy 38,5% lesz.
Ellenőrizze a hibákat úgy, hogy minden allélfrekvencia meghaladja az 1 vagy 100 százalékot. Itt a 61,5 hozzáadva a 38,5-hez megegyezik a 100-val.
A genotípus és az allél frekvenciák értelmezése
Ezek a számítások információt szolgáltattak arról, hogy hány embernek van kék fenotípusszem és hányan vannak zöld fenotípusszem ebben a 100 ember lakosságában. Az allél gyakorisága alapján nyilvánvaló, hogy a B allél dominánsabb egy populációban.
Ha folytatjuk ezt a tanulmányt a következő generációkban, nyilvánvalóvá válik, ha az allél gyakorisága idővel megváltozik, és betekintést nyújt a a népesség alakulása.