Tartalom
- Mi a sziklák időjárása?
- Milyen típusú időjárási viszonyok vannak?
- Az időjárás és az erózió közötti kapcsolat
- Jelentős példák az időjárásra
- Hogyan befolyásolja az időjárás a környezetet
Sok szikla a mindennapi találkozókban törhetetlennek és megváltoztathatatlannak tűnhet. A sziklák azonban változásokon mennek keresztül. Az egyik ilyen változást időjárási tényezőnek hívják, és rövid és hosszú ideig is, számos szempontból drasztikusan megváltoztathatja a sziklákat.
Mi a sziklák időjárása?
A sziklák időjárása leírja a kőzetek és ásványok gyengülésének és lebontásának folyamatát. Ez meg nem történõ és élõ tényezõkön keresztül történhet, mint például a hõmérséklet változása, növények és állatok, savak, sók és víz, akár szilárd, akár folyékony. A sziklák időjárása egy bizonyos ideig folyik. A Föld felszínén a sziklák gyorsabban esnek, mint a föld alatti. Az időjárás az egyik folyamat, amely a talaj előállításához vezet.
Milyen típusú időjárási viszonyok vannak?
Különböző típusú időjárási viszonyok befolyásolják a sziklákat. Ide tartoznak a fizikai / mechanikai időjárási körülmények, a kémiai időjárási körülmények és a biológiai időjárási körülmények.
A fizikai vagy mechanikus időjárási tényezők valójában bitkövekre bontják a kőzeteket. A fizikai időjárás egyik módszere a víz fagyasztása és olvasztása. Folyékony formában a víz csúszhat a sziklák bármely pórusa vagy repedése között. Ha ez a víz lefagy, akkor kiterjed a sziklákban. A térfogat akár 10 százalékkal is növekedhet, nagy nyomást gyakorolva a sziklákra. Ezt úgy hívják, hogy jég berakódik, vagy krofraktúrázódik, mert a jég idővel valójában a sziklákat szétválasztja. Amikor a jég újra felolvad és folyékony vizet képez, a szikla részeit apró darabokként eltávolítják az erózió. A víz nagy szerepet játszik a fizikai időjárásban. Behatolhat a szikla és agyag pórusaiba, megduzzadhatja azokat, majd keményebb időjárási körülmények között járhat körülöttük. A víz felemeli a sziklákat a víz alatti felületekről, és amikor visszaesnek, vagy más sziklákra ütköznek, akkor eltörhetnek.
A só egyfajta időjárási viszonyokhoz, úgynevezett méhsejt-időjáráshoz vezethet. A felszín alatti víz kapilláris hatás útján sziklarepedésekké szivárog be, és végül elpárolog. Ez sókristályokat eredményez, amelyek növelik a kőzetekben a nyomást. Végül a sziklák elbomlanak. Ez hagyhat olyan sókristályokat, amelyek hasonlítanak a méhsejtekre. A só kristályosodásának időjárása gyakran száraz éghajlaton fordul elő.
A szélsőséges hőmérsékletek a sziklák időjárását is befolyásolhatják. A fizikai időjárás egyik típusát termikus stressznek hívják. Ez gyakori tényező a sivatagi éghajlaton, ahol a nappali hőmérsékletek nagyon melegek, míg az éjszakai hőmérsékletek meglehetősen hűvösek. Amikor a hőmérsékletek ilyen vad változása hosszú ideig ismételten megtörténik, a sziklák végül összeomlanak és pelyhesednek. Ezt a műveletet hámlásnak nevezik. A kopás egy olyan típusú fizikai időjárás, amelyben a szél, a víz vagy a jég állandó súrlódásnak való kitettsége fokozatosan kiteszi a sziklákat és lebontja azokat.
Az időjárás másik fő típusa a kémiai időjárás. A kémiai időjárási viszonyok gyakran a víz és a hőmérséklet kölcsönhatásából származnak a környezetben a kőzetekben található ásványokkal. Kémiai időjárás esetén a sziklák tényleges molekuláris felépítése megváltozik. Példa erre a szén-dioxid és a víz kombinációja, amely szénsavat eredményez, amely szénsavat eredményez. A szénsav viszont feloldja a mészkövet, ami az idő múlásával mélykőbarlangokká alakul.
Az oxidáció egy olyan kémiai időjárási hatás, amelynek során a vastartalmú kőzetek oxigénnel és vízzel reagálnak, és rozsdához vezetnek. A rozsda klasszikus vöröses-narancssárga színű vasként jelenik meg. Ez a rozsda le fog kopni. Hidratáláskor a kőzet tényleges kémiai kötései a víz abszorpciójától függően változnak. A víz az anhidritet gipszre változtatja. A hidratálás a kőzet deformációjához is vezet. Dehidráció esetén a vizet eltávolítják a kőzetről, például amikor a vizet eltávolítják a limonitból, és hematit képződik. A hidrolízis során az ásványok megválnak, amikor savas víznek teszik ki azokat, így oldatokká, például sósvizes oldattá alakulnak. A földpát hidrolízisén keresztül történő kémiai időjárás hatására a nagyon gyakori agyagásványok és kvarc is előállnak. Az alkáli földpát, vagy ortoklaz hidrolízise kaolinit és más anyagok képződését eredményezheti. Mindezek a kémiai folyamatok fokozott időjárási hatást gyakorolnak a kőzetekre. A kémiai időjárási viszonyok gyakoribbak, és gyorsabban fordulnak elő trópusi régiókban a hő és az esőből származó bőséges víz miatt.
A biológiai időjárási körülmények olyan típusú időjárási körülmények, amelyek növényi, állati és akár mikrobiális hatásokból származnak. Például a famagok idővel szétválnak a szikláktól, amikor érett fákká nőnek. A fák gyökerei folyamatosan elterjednek és repedéseket okoznak a sziklákban. Az állatok, például a vakondok ásása szintén lebonthatja a sziklákat. Még a föld feletti állatok is lebonthatják a sziklákat, amikor földet szállítanak. Mind az élő, mind a bomló növények és gombák szénsav előállításával befolyásolják a sziklákat. A zuzmó gombái az ásványi anyagok felszabadítására kőzeteket bontják, és ezekből az ásványokból szimbiotikus algák vesznek részt. Ez a folyamat lyukakhoz vezet a sziklákban. Még az apró baktériumok is időjárhatják és megváltoztathatják a kőzetek ásványi anyagtartalmát! Idővel a biológiai organizmusokból származó összes tevékenység fokozott időjárási hatást gyakorol a sziklákra.
Az időjárás és az erózió közötti kapcsolat
Ha a sziklákat időjárási körülmények elhasználják, akkor a szél vagy a víztest elmoshatja azokat. Ezt a folyamatot eróziónak nevezzük. Az erózió általában a Föld felszínén viharzott kőzetekben fordul elő. Az időjárás és az erózió egyaránt elterjedt a Földön, és ezek kombinációja hosszú ideig drasztikusan megváltoztatja a felületet.
Jelentős példák az időjárásra
Számos példa található a sziklák időjárására a világ minden tájáról, ideértve néhány főbb tereptárgyat is.
Tudta, hogy a Föld legnagyobb kanyonját víz készítette? Az Egyesült Államokban a Grand Canyon a jelenlegi formájába került több millió év alatt, a sziklák víz általi időjárása miatt, különösen a Colorado folyó miatt. Az időjárási viszonyok egy másik példája a hámlás, amely a született kőzetekhez vezet. Ezek a kupolásos struktúrák általában a trópusi környezetben fordulnak elő; egy példa erre a brazil Sugarloaf-hegy.
A mészkőbarlangok példája az időjárási viszonyoknak. A kémiai időjárás hatására kialakult az Egyesült Államokban a Carlsbad Caverns National Park óriási barlangrendszere.
Az Észak-Amerikában található Appalache-hegység magasabb volt, mint az Everest-hegy. Az időjárási körülmények és az erózió több millió év alatt hordozták ezeket a hegyeket az alsó, simább láncba, amely ma vannak.
Csodálatos azt gondolni, hogy bármilyen méretű vegyi anyagokból, növényekből és állatokból, valamint mikrobákból származó időjárás, valamint az eső és a szél ilyen óriási változásokat okozhat a tájban!
Hogyan befolyásolja az időjárás a környezetet
A sziklák időjárása döntő szerepet játszik a környezet egyensúlyában. Amikor a sziklákat éles tárgyaktól simábbá változtatják, készek hozzájárulni a talaj előállításához. A romlott növényi és állati anyagok, baktériumok és viharvert ásványok termékeny talajokat eredményeznek. Minél többféle anyag található a talajban, ideértve a viharvert kődarabokat is, annál termékesebb lesz a talaj. Ez fontos a növények termesztése szempontjából, és mint ilyen, a mezőgazdasági termelők számára is fontos, akik emberi és állati eredetű élelmiszereket termelnek. Ha a talaj nem tartalmaz mind biológiai, mind ásványi alkotóelemek széles keverékét, akkor nem lesz olyan termékeny, és bizonyos esetekben hiányzik a termékenység.
Az emberi fellépés növelheti az időjárási sebességet. A fosszilis tüzelőanyagokból származó légszennyezés savas esőkhez vezet, amelyek olyan sziklákat viselnek, mint a márvány és a mészkő, valamint az ezekből készült épületek vagy műemlékek. A fosszilis tüzelőanyagok előállítása által okozott levegőszennyezés csökkentése hozzájárulhat a savas esők okozta további környezeti károk elkerüléséhez.