Tartalom
- TL; DR (túl hosszú; nem olvastam)
- A pusztítás hulláma
- Életvesztés
- Környezeti hatás
- A 2011. évi Tohoku földrengés és szökőár
A japán "szökőár" szó jelentése "nagy hullám", és a preferált módszer arra, hogy utaljon a jelenségekre, amelyeket korábban árapályhullámnak hívtak. A szökőárnak nem sok köze van az óceáni dagályokhoz - szeizmikus események, például földrengések és földcsuszamlások okozzák őket az óceán fenekén. A partra szálláskor a szökőár fizikai katasztrófát okoz, utóhatásaként ugyanolyan pusztító környezeti és egészségügyi problémákat hagy el.
TL; DR (túl hosszú; nem olvastam)
A szökőár hatalmas károkat és életveszteségeket okoz. És a sós víznek a közeli édesvízi forrásokba történő nyomása megzavarhatja a mezőgazdaságot. Az árvíz szennyvíz és mérgező anyagokat is hordozhat a környezetben, egészségre veszélyt jelentve.
A pusztítás hulláma
Sok szökőár túl kicsi ahhoz, hogy észrevegye, ám néhány vezető hullámának akár 30 méter vagy annál magasabb is lehet. Ugyanolyan erős, mint egy hullám, ez a méret azonban a mögötte lévő víz tömege, amely felelős a fizikai pusztulás legnagyobb részéért. A hullám a part közelében lévő tárgyakkal összeomlik és elpusztítja őket, de a mögötte lévő víz sokkal távolabb mozoghat a szárazföldön, emeli az épületeket az alapjaiktól, és örvénylő hulladékmedencét hozhat létre.
Életvesztés
A Betegség Ellenőrzési és Megelőzési Központok jelentése szerint a szökőár következtében bekövetkező halálesetek nagy része fulladásnak számít, ám a közegészségügy és a közegészségügyi infrastruktúra megsemmisítése miatt az egészségi állapot annyira romlik, amikor a szökőár elmúlik, és még sok más ember hal meg a nappal az esemény után. A hátrányos körülmények között szerepel a szennyezett víz és élelmiszer-ellátás, a menedék hiánya és az egészségügyi személyzet hozzáférésének hiánya. A betegségek gyorsan terjedhetnek, és a kisebb fertőzések gyorsan súlyosvá válhatnak. Azok az emberek, akik nem tudják elég gyorsan elhagyni a területet, meghalhatnak az expozíciótól, ha nem tudnak menedéket találni.
Környezeti hatás
A szökőár sósvízzel tölti meg az édesvízi forrásokat, például a patakokat, tavakat, víztartókat és tározókat, miközben a talajt is szennyezi. A só gátolja a növények növekedését, és évekig sterilre teheti a mezőgazdasági területeket. A kereskedelmi és ipari épületek teljes tartalmát a víz tömege kimoshatja, és ennek eredményeként a vegyi anyagok veszélyes kombinációkban összekeveredhetnek, és kimeríthetők a tengerbe vagy lerakódhatnak a földre. Ez a keverék a nyers szennyvízből áll, amely növeli a betegség potenciálját. A víz rohanása alááshatja azokat a sziklákat, dombok és emelt útutak is, amelyek azonnal nem morzsolódnak, de instabilokká és veszélyesekké válnak.
A 2011. évi Tohoku földrengés és szökőár
A japán 2011. évi szökőár rendkívüli környezeti veszélyt okozott, mivel négy reaktorot kitöröl a Fukushima nukleáris létesítményben. Az esemény egy olyan területtel szennyezett sugárzással, amely majdnem olyan nagy, mint Connecticut állam, kényszerítve a hosszú távú tömeges evakuálást. Ez a hatalmas földrengés okozta cunami, amely Richter skálán 9,0-ot tett ki, elérte a maximális 40,5 méter (133 láb) magasságot, 10 kilométert (6,2 mérföld) haladt a szárazföldön, és 20 000 haláleset, valamint a a sugárzás széles körű kibocsátása. A reaktor hűtőrendszerei nyilvánvalóan normálisan működtek az esemény során, de a létesítmények védelme alatt álló tengerfal túl alacsony volt ahhoz, hogy megóvja a tartalék generátorokat a haladó hullámtól.