Négy típusú eső

Posted on
Szerző: Louise Ward
A Teremtés Dátuma: 10 Február 2021
Frissítés Dátuma: 4 Július 2024
Anonim
Négy típusú eső - Tudomány
Négy típusú eső - Tudomány

Tartalom

Eső van eső, ugye? Nedves és esik az égből. Valójában ez nem annyira egyszerű, mert a hó és a jégeső is esőfajták, és a nyári zuhany nem ugyanaz, mint a frontális zivatar vagy a monszun. A tudósok négy különféle esőcseppet, valamint négy különféle esőzést ismernek fel.


A hőmérsékleti gradiensek és a levegő nedvességtartalma a meghatározó tényezői az esőcseppek jellemzőinek, amelyek egy adott időben és helyen esnek. Másrészt a szélminták és a topográfia szabályozzák az esőzéseket. Ezek a tényezők együttesen enyhe szitálást, heves esőzéseket, hóviharot és minden más csapadékváltozást eredményezhetnek, amelyek a világ minden tájáról előfordulnak.

Esőcseppek négy típusa

Valószínűleg találkozott a négy különféle esőcsepp mindegyikével, kivéve, ha egy speciális éghajlati területen él, például egy sivatagban. A kondenzáció olyan felhőkben fordul elő, amelyek akkor alakulnak ki, amikor a nedvességgel terhelt meleg levegő kölcsönhatásba lép a hideg levegővel, és a kondenzáció csapadékként esik ki a felhőkből. A csapadék formája a talaj elérésekor a felhők hőmérséklettől, a talaj hőmérsékletétől és a közti hőmérséklettől függ.


Eső: Ez a nedves dolog, amely táplálja a növényeket, és amelynek számára esernyőket találtak fel. Ez akkor fordul elő, amikor mind a felhő hőmérséklete, mind a talaj hőmérséklete meghaladja a fagyt, és háromféle formát ölthet. Ez egyszerűen esőként ismert, amikor a cseppek átmérője körülbelül 0,5 mm (0,02 hüvelyk), és akkor szitálódik, ha a cseppek kisebbek, és virga, amikor a cseppek olyan kicsik, hogy nem érik el a talajt.

Hó: Amikor mind a felhőkben, mind a talaj hőmérséklete a víz fagypontja alatt van, 0 Celsius fok (32 fok Fahrenheit) alatt, a kondenzvízcseppek jégkristályokká válnak, és hóként a földre esnek.

Havas eső: A csillogás akkor fordul elő, amikor a felhők hőmérséklete melegebb, mint a földön. A páralecsapódás esőként esik le, és részlegesen lefagy, és a talajba eső csapadék hó és víz keveréke.


Jégeső: Az eső néha a fagyos levegő rétegével találkozik a talaj felé vezető úton, és esőcsepp méretű - vagy nagyobb - jégpelletté szilárdul. Ők is takarhatják meg a talajt akkor is, ha a talaj hőmérséklete meghaladja a fagyt. Az üdvözlés a súlyos nyári zivatarok közös jellemzője.

A csapadék négy típusa

A meleg és a hideg levegő tömegének egymáshoz viszonyított mozgása elsősorban a különböző csapadékmintákért felelős, amelyek a világon előfordulnak. Ezeknek a légmozgásoknak egy része lokalizált, némelyik a talaj topográfiájának, más része pedig szezonális bolygószeleknek köszönhető.

Hagyományos csapadék: A levegő természetesen felmelegszik, amikor felmelegszik, és lehűl, ha magasabb szintre ér. A hűvös levegő ugyanolyan mennyiségű nedvességet képes visszatartani, mint a meleg levegő, tehát a nedvesség gömbös felhőknek nevezett felhőkké kondenzálódik. Végül a felhők annyira megterhelik a nedvességet, hogy az eső esni kezd. Ez megtörténhet szárazföldön vagy vízen, amíg nedvesség van jelen. Amikor trópusi óceánokon történik, ahol a levegő vízzel telített, az erős hő erős felfelé mutató konvencionális áramot okozhat. A szél és a nedvesség kombinációja trópusi viharot vagy hurrikánt okozhat.

Orográfiai csapadék: Amikor a nedvességgel terhelt levegő hegyláncon találkozik, a levegő kénytelen emelkedni. A magasabb magasságban lehűl, ez kondenzálja a vizet a levegőből és csapadékot eredményez. Ha a hőmérséklet elég hideg, a csapadék hóként esik.

Frontális csapadék: A nagy mennyiségű hideg levegő és a nagy mennyiségű meleg levegő találkozását frontnak nevezzük. A találkozó turbulenciát okoz. Egy elülső esődiagram szemlélteti, hogy a meleg levegő mikor emelkedik fel a hideg levegő felett, és nagy felhőket képez, amikor lehűl, és a nedvesség kondenzálódik. A zivatarok, akárcsak villámlás, általában eredményt okoznak, és néhány perctől egy óráig vagy annál tovább tarthatnak.

Monszunális csapadék: A napfény és a Föld forgása együttesen keleti szeleket hoz létre az északi és a déli szélesség 30 fokán. Ezek a szelek egész évben fújnak, de az évszakokkal változnak. Ez a szezonális váltás az Indiában, Délkelet-Ázsiában és más helyeken eső monszun esőkért felelős.