Tartalom
- Környezeti hatás
- Élettartam és életszakaszok
- Hormonális és kémiai segítségnyújtás
- A diapause evolúciója
- Ideális feltételek
Az állatok hibernálnak azzal, hogy lecsökkentik az anyagcserét, hogy kevesebb energiát fogyasszanak szezonális időszakokban az élelmiszerhiány és a szélsőséges hideg időjárása során. Egyes állatok, beleértve a tücsköket és sok más gerinctelen állatot, valóban tovább mennek, ha teljes nyugalmi állapotba kerülnek. A diapause nevű folyamat során a tücskös test minden sejtje megállítja a növekedést, és a tücsök felfüggesztett animáció állapotába kerül. A biológiai folyamatok teljes leállításával a tartományban élő állatok szélsőséges hidegben élhetnek táplálék vagy víz nélkül, és néhányuk még fagyos állapotban is túlél.
Környezeti hatás
A párbeszédet a tél előtti környezeti változások váltják ki. A nyári hanyatlás és esés közeledtével a rövidebb nappali időszakok élettani változásokat idéznek elő, amelyek felkészítik az állatot a tartományra. A hűvösebb hőmérsékletek szintén kiválthatják ezeket a változásokat. Az indokolatlanul meleg hőmérsékletek késleltethetik vagy megakadályozhatják a fajok használatát, ezért nem halhatatlan, hogy a tücskök egész télen aktívak maradjanak az alagsorban. A rendelkezésre álló ételek bősége és minősége a tél közeledtével csökken, és további jeleket biztosít a tücskökben a tartományos aktiválásnak.
Élettartam és életszakaszok
Számos egyéves életciklusú rovar kötelező érvényű intervallummal rendelkezik, és alvó állapotba kerül a megfelelő életciklus során, hőmérséklettől vagy a rendelkezésre álló napfénytől függetlenül. A tücskök leggyakoribb telelési stádiuma a tojás. A tücskök nyolcvan százaléka telel tojásként, míg csak körülbelül 15 százaléka tele nimfákkal, és egy kis maroknyi faj lép fel felnőttként.
A kétéves életciklusú tücskök abban különböznek, hogy két különböző szakaszban lépnek be a tartományba. A krikett fajokonként az a különbség, hogy mely két szakasz lép be a nyugalmi állapotba. Például a brit szigetek tücskök tele vannak tojás- és nimfafázisuk alatt, míg Japán északi részén egy faj először nimfának, majd felnőttnek felel meg a szaporodás előtt.
Hormonális és kémiai segítségnyújtás
A környezeti útmutatások által kiváltott fiziológiai változásokat a hormonális aktivitás szabályozza. A rovar endokrin mirigyei olyan hormonokat választanak ki, mint például az ecdysone és a juvenile hormon, amelyek szabályozzák a rovarok növekedését és az emésztést. Ezen váladékok előállítása és megszüntetése segít meghatározni, hogy a krikett mikor és mikor alakul ki a tartományba. A tartományok endokrin szabályozása fajonként változik.
Néhány rovar biokémiai úton képes túlélni a fagyasztási hőmérsékleteket, azaz létrehozza saját fagyállóját. A fagytűrés vagy a fagyasztás elkerülése krioprotektáns molekulák segítségével lehetséges. A rovarok szövetében lévő cukrok, mint például a trehalóz, és az aminosavak, például a prolin, valamint a hemolimfák (vér) megvédik a rovarokat a fagyástól. Noha további vizsgálatokra van szükség ezen a területen, a tücskök képesek megállni a fagyasztást ezen biokémiai anyagok jelenlétével.
A diapause evolúciója
A tücsköknek nehézséget okoz a túlélés, ha szunnyadó időszakuk nem igazodik a tél kezdetéhez, tehát a természetes szelekció akadályozza a radikális eltérést és ösztönzi az egymást követő generációkat, akiknek a ritmusa megfelel a környezetnek. A mérsékelt éghajlaton, ahol az évszakok hossza és súlyossága széles szélességben változik, a spekuláció annak függvénye, hogy mikor és mennyi ideig járnak a tücskökön szezonális változások. A meleg, trópusi éghajlat hasonló krikettpopulációi nem mutatják ezt a különbségtétet, mivel nincs tél, amely a fejlődési ritmusok eltérését váltja ki.
Ideális feltételek
Az instabil hőmérséklet zavarhatja a tücskök nyugalmi időszakát. A hirtelen, de rövid megolvadás után nyugvó tücsköket lehet felidézni, de valószínűtlen, hogy túlélnek. Míg egyes fajok fagyos szilárd állapotban maradnak fenn, és tavasszal ártalmatlanná válnak, másoknak könnyebbé válik a túlélés, ha védett mikro-élőhelyben alszanak. A rönkök földje alatt vagy a fa belsejében eltöltött nyugalmi időszak puffert biztosíthat a hőmérsékleti ingadozások ellen, és biztosíthatja, hogy a tartományok tavasszal folytatódjanak.