Tartalom
- Tengerparti ökoszisztéma jellemzői
- A part menti formák kialakulása
- A tengerparti térség tényei
- Tengerparti vizek
- Tengerparti óceáni tények
A part menti ökoszisztéma olyan terület, ahol a föld és a víz összeütközik. A part menti ökoszisztémák a tengeri növények és állatok széles skálájának élőhelyét, valamint erőforrásokat és otthonokat biztosítanak az emberek számára az egész világon.
A part menti ökoszisztémáknak megkülönböztethető és felismerhető földterületei vannak, például strandok, sziklák és korallzátonyok, amelyek rendkívül érzékenyek a zavarokra.
A part menti régiók képviselik a legnagyobb biológiai sokféleségű területeket a bolygón. Az Andamán és a Nicobar-szigetek az Indiai-óceánon a biológiai sokféleség hotspotjának helye.
Az ott található korallzátonyok annyi különböző tengeri élőlényt büszkélkedhetnek, mint egy trópusi esőerdő. Sajnos a tengerpart leromlása az élőhelyek pusztulásához és a part menti közösségek visszafordíthatatlan károsodásához vezet.
Tengerparti ökoszisztéma jellemzői
Tengerparti ökoszisztémák ide tartoznak a biológiailag sokféleségű tengeri közösségek, amelyek a helyi topográfia és az éghajlat függvényében változnak. A part menti ökoszisztémákra példaként említhetők az öblök, torkolatok, mangrovák, sós mocsarak és vizes élőhelyek.
Számos hal, teknős és vándorló madár fészkel a part menti területeken a nagy mennyiségű táplálék miatt, valamint azért, mert védelmet élveznek a mély óceán veszélyeivel szemben. Ezek a közösségek nagyon érzékenyek az emberi tevékenység által okozott zavarokra, a természeti katasztrófákra és az invazív fajok betelepülésére.
A tengerparti területeken élő szervezetek képesek virágzni a napfény és a tartós tápanyag-ellátás miatt. A part menti ökoszisztémák sekély vizei lehetővé teszik, hogy a napfény behatoljon az óceán fenekébe, ahol az elhullott szervezetek tápanyagai összegyűjthetik és támogathatják az életet.
A napfény csak az 50–100 méteres óceán mélyére hatolhat be, ezért az ilyen tápláló környezet nem található meg a mély óceánban, ahol a tápanyagok olyan mélységekbe süllyednek, amelyek nem támogatják a legtöbb élő szervezetet.
A part menti formák kialakulása
Tengeri parti formák a föld bármely vonása, amelyek a tengerpart mentén vannak jelen. A part menti látványtervek alakjában mutatkozó különbségek geológiai folyamatokból származnak, ideértve az eróziót és a lerakódást. A part menti formák kialakulását befolyásoló egyéb tényezők közé tartozik az éghajlat, az időjárás, a víz (hullámok, árapályok, áramlatok stb.) És a gravitáció.
A hullámok okozzák a part menti formák erózióját és lerakódását. Például a kis hullámok felvehetik a kis homokrészecskéket, és a part mentén helyezhetik el őket. Vihar ideje alatt a nagy hullámok a nagy sziklákat a tengerparttól a mélyebb vízbe tudják mozgatni. Idővel ezek az erők megváltoztatják a tengerpart alakját.
A tengerparti térség tényei
Az egyik fontos part menti régió tudnivalója, hogy sok emberi tevékenység, például a halászat, a mezőgazdaság, az iles, a kikapcsolódás és az idegenforgalom környezetét teremti meg. A tengerparti városok több millió embernek ad otthont, és évszázadok óta a nemzetközi utazás középpontjában.
A part menti régiókkal kapcsolatos másik tény, hogy az utazáshoz és kereskedelemhez való megfelelő elhelyezkedésük szintén jelentős környezeti szennyeződés forrássá teszi őket. Az ipari és mezőgazdasági szennyező anyagok folyók útján jutnak el a parti vizekbe. Ezek a szennyező anyagok negatívan befolyásolják a part menti vizekben virágzó fajok törékeny közösségeit.
Ennek egyik példája eutrofizáció. Az eutrofizáció az, amikor az algák termelékenysége növekszik a tengerparti vizek nitrogén és foszfor hozzáadása miatt. Ez algákvirágzást hoz létre, amely elpusztíthatja a természetes tengeri szervezeteket azáltal, hogy csökkenti a vízben lévő oldott oxigénellátást.
Tengerparti vizek
Part menti vizek a talaj és a víz közötti határfelületként vannak meghatározva. A part menti vizek a parti szárazföldi pontokon kezdődnek, és jellemzően a kontinentális talapzat széléig terjednek, körülbelül egy tengeri mérföldre a tengertől. Ez a távolság függ az óceánfenék helyétől és helyi szerkezetétől.
A parti vizek kevert sóból és édesvízből állnak. A só, a hőmérséklet és az áramok mind fontos szerepet játszanak a tengerparti vizekben élő organizmusok közösségeinek kialakításában. A parti vizeket az időjárási viszonyok és az árapály is befolyásolja.
Tengerparti óceáni tények
Az egyik tény a tengerparti óceánokról az, hogy a tengerparti óceánok a biológiailag legtermékenyebb ökoszisztémák a világon.
Noha a tengerparti óceánok az óceánok teljes területének 10% -át teszik ki, a tengerparti óceánok az összes mint 50% -át teszik ki fitoplankton (mikroszkopikus növényszerű organizmusok), amelyek jelen vannak a világ óceánjain. Ezek a fitoplankton ezután képezik az ételháló alapját az óceán fennmaradó részében, beleértve a zooplankton (mikroszkopikus állati szervek), halak és más állatok.
Ez a tény a tengerparti óceánokról azt jelenti, hogy a tengerparti vizek biztosítják a világ legjobb halászati területeit. A fitoplankton formájában rendelkezésre álló ételmennyiség megfelelő forrásokat biztosít különféle halak és egyéb szervezetek számára, hogy szaporodásukhoz a parti vizekbe jussanak. A part menti óceánok túlhalászása negatív hatással volt a part menti ökoszisztémák egészségére és biodiverzitására.