Tartalom
A levegő áramai
A felhők vízből készülnek, amelyet a föld felszínéről megemelnek, és amely a légkör hidegebb levegőjével találkozott. A légkör, a troposzféra legalacsonyabb részén és a sztratoszférában áthaladó "sugárfolyamok" különböző magasságban lévő széláramok formálják a felhőket, amelyeket a földön látunk. Nyáron, amikor a föld felszíne felmelegszik, a nedves levegő magasra emelkedik a felszín fölé, hogy a délutáni gomolyfelhők kialakuljanak. Ősszel és télen, amint a föld lehűl, ez a hidegebb réteg közelebb indul a földhöz, tipikusan alacsonyabb, laposabb formában fogja fel a vízgőzöt, amelyet stratusnak hívnak. Amikor a vízgőz páralecsapódás nélkül emelkedik a troposzféra fölé, a sugárfolyamok kristályos "cirrus" felhőkké emelik azt, amikor a troposzféra megfelel a sztratoszférának.
A felhő születése
A felhők egy végtelen folyamat részét képezik, és születésük, életük és haláluk valójában egy olyan ciklus részét képezi, amely addig folytatódik, amíg egy katasztrófa befejezi a folyamatot, vagy maga a folyamat meg nem változtatódik oly módon, hogy megakadályozza annak mozgását. Mivel a föld az a szakasz, amelyen a vízciklus játszik, a föld tulajdonságai szabályozzák, hogy a felhők miként kezdik el utazásaikat. A szárazföldi és a víztest elnyeli a felmelegedő napenergiat, meleg, nedves levegő rétegeket hozva felületükre. Az új kutatások azt is sugallják, hogy az erdők hozzájárulhatnak az izoprén szénhidrogénekhez a gőzképződés folyamatához. Ha elegendő meleg levegő képződik, akkor felmelegszik (konvekciós emelés), amíg elég hideg levegőréteggel találkozik, hogy elegendő legyen ahhoz, hogy hőt elnyeljen, és a vízgőzt kondenzálódni és felhőt képezzen. Ha a melegített levegő nem emelkedik napközben, akkor a hő melegszik este, amikor a nap lebeg (sugárzó hűtés), esetleg réteg harmatot vagy ködöt okozva a felszínen. A felszíni levegőmozgás a felhők kialakulását is segítheti; A hegyek fölé emelt meleg levegő hidegebb levegővel fog találkozni, mivel az elcsúszik a talaj formájának oldalára (orográfiai emelkedés), ami kondenzációt és heves esőzéseket okoz az egyik oldalon sivatagi körülmények között, ha a talaj formációja elég magas.
A konfliktus melléktermékei
A vízgőzöt gyakran ütközik egymásnak ellentmondó légtömegek, amelyek látványos viharok és pusztító hurrikánok számára biztosítják a helyet. A földfelület egyenetlen melegítése előkészíti a meleg és hűvös levegő tömegének ütközését (konvergencia vagy elülső emelkedés). Ez az ütközés történhet hideg homlokzatok mentén, vagy megtörténhet az "Intertropikus konvergencia zónák" mentén - olyan területeken, ahol a trópusok forró, nedves levegője megfelel a középső szélességek hűvösebb levegőjének. A melegebb levegő energiájának elvezetésekor "telített" lesz és nedvessége vízgőzt képez. A gőzt felfelé egy másik meleg levegő kényszeríti fel, és kondenzálódik, amikor egyre hidegebb levegővel találkozik, gombos felhős felhőkké gombosodva, látványos "falfelhők" vagy "fúróvonalak" kialakulását idézve elő hideg homlokzatok mentén, vagy ciklonok és hurrikánok mentén a trópusokon. .