Tartalom
A Jupiter bolygó, amelyet az istenek római királyának neveztek el, az ókor óta figyelemre méltó csillagászati tárgy. A Jupiter és holdjainak 1610-es Galileos megfigyelései fontos bizonyítékokat szolgáltattak a bolygómozgás heliocentrikus elméletéhez. Noha ez a külső bolygó a Földtől a legközelebbi megközelítésben százmillió mérföldnyire van, még mindig jól látható, mint fényes, színes pont az éjszakai égbolton.
Áttekintés és tények
A Jupiter gáz óriás a legnagyobb bolygó a Naprendszerben, több mint 300-szor tömegebb, mint a Föld. Hatalmas mérete és fényvisszaverő felhői miatt a Jupiter a hold és a Vénusz után az éjszakai égbolt harmadik legfényesebb tárgya. A naptól kb. 500 millió mérföld távolságban a Jupiter csak az aszteroida öv előtt kering. A nagy távolság miatt egy Jupiter-év majdnem 12 Föld-évnek felel meg.
Kémiai összetétel
A többi gáz halmazállapotú bolygóhoz hasonlóan, a Jupiternek sem van szilárd, sziklás felülete. Ehelyett a bolygó gáznemű rétegekből áll, amelyek egyre sűrűbbé válnak, nagyobb mélységgel. Valójában a súly annyira intenzív, hogy a Jupiter mélyén a hidrogént fémes folyadékká sajtolják, amely áramot vezet. Ez a folyadék képezi a Jupiter mágneses mezőjét. Kémiai szempontból a Jupiter 90% hidrogén és 10% hélium, nyomokban ammóniával és más anyagokkal, amelyek élénk színeket adnak a bolygónak.
Jupiters gyűrűk
Noha a Saturna gyűrűk közismertabbak, a Jupitert lapos gyűrűk veszik körül. A Jupiters gyűrűrendszer kisebb és közelebb van a bolygóhoz, mint a Saturns, és többnyire apró kő- és pormagvakat tartalmaz. Mivel ezekben a gyűrűkben nincs jég, nem olyan fényesek és fényvisszaverőek, mint a Saturna gyűrűk, és ezért ezeket csak a Voyager 1 űrhajó fedezte fel 1979-ben.
Nagy piros folt
A Jupiterek teljes látható felületét felhők borítják, amelyek többsége ammóniagázból áll. Ezeket a felhőket bolygók légkörében erős szél csíkokká feszítik. A nagy vörös folt, amely különösen figyelemre méltó vörös folt a bolygó déli féltekéjén, óriási, nagynyomású vihar, amely több mint 300 éve tombol.
Jupiters műholdak
Több mint 60 ismert műhold vagy holda kering a Jupiter bolygón. Néhány műhold nagyon kicsi, átmenetileg kaotikus pályájukkal rendelkezik. Más műholdatok nagyok és stabilak, mint például a Galileo által felfedezett négy hold: Io, Europa, Ganymede és Callisto. Ezek a holdak szinte annyira nagyok, mint a bolygók, és összetett réteges szerkezetűek, amelyek hasonlóak a saját Földünkhöz. A múltbeli és a jövőbeli űrküldések célja a Jupiters holdok földrajzának feltárása, valamint folyékony víz vagy akár az élet keresése.