Tartalom
A szerves vegyületek azok, amelyektől az élet függ, és valamennyien tartalmaznak szénatomot. Valójában egy szerves vegyület meghatározása az, amely széntartalmú. Ez a világegyetem hatodik leggazdagabb eleme, és a szén a periódusos rendszer hatodik helyzetét is elfoglalja. Két elektronja van a belső héjában és négy a külső részében, és ennek az elrendezésnek köszönhetően a szén ilyen sokoldalú elem. Mivel oly sokféle módon kombinálható, és mivel a kötések a szénformák elég erősek ahhoz, hogy érintetlenül maradjanak a vízben - az élet másik követelménye -, a szén nélkülözhetetlen az élethez, amint azt tudjuk. Valójában érv állítható, hogy a szén szükséges az élethez, hogy az univerzum más részein és a Földön is létezzen.
TL; DR (túl hosszú; nem olvastam)
Mivel a második körüli pályájában négy elektron található, amelyek nyolc befogadására képesek, a szén sokféle módon kombinálható, és nagyon nagy molekulákat képezhet. A szénkötések erősek és együtt maradhatnak a vízben. A szén olyan sokoldalú elem, hogy közel 10 millió különféle szénvegyület létezik.
A Valenciáról szól
A kémiai vegyületek képződése általában az oktet szabályt követi, amely szerint az atomok stabilitást keresnek elektronok megszerzésével vagy elvesztésével, hogy a külső héjukban nyolc elektron optimális számát érjék el. E célból ion- és kovalens kötéseket képeznek. Kovalens kötés kialakításakor az atom megosztja az elektronokat legalább egy másik atommal, lehetővé téve mindkét atom számára, hogy stabilabb állapotot érjen el.
A külső héjában mindössze négy elektron található, a szén ugyanolyan képes elektronokat adományozni és elfogadni, és egyszerre négy kovalens kötést képezhet. A metán molekula (CH4) egy egyszerű példa. A szén kötéseket is képezhet önmagával, és a kötések erősek. A gyémánt és a grafit egyaránt teljes mértékben szénből áll. A móka akkor kezdődik, amikor a szén kötődik a szénatomok és más elemek, különösen a hidrogén és az oxigén kombinációival.
A makromolekulák kialakulása
Fontolja meg, mi történik, ha két szénatom kovalens kötést képez egymással. Többféle módon kombinálhatók, és egyben egyetlen elektronpárt osztanak meg, három kötési pozíciót nyitva hagyva. Az atompároknak jelenleg hat nyitott kötési pozíciója van, és ha egy vagy többet egy szénatom foglal el, a kötési helyzetek száma gyorsan növekszik. Ennek eredményeként nagy szénatomokból és más elemekből álló molekulák származnak. Ezek a húrok lineárisan növekedhetnek, vagy gyűrűket vagy hatszögletű szerkezeteket tudnak bezáródni, és más struktúrákkal is kombinálódni, még nagyobb molekulákat képezve. A lehetőségek szinte korlátlanok. A vegyészek eddig közel 10 millió különféle szénvegyületet katalogizáltak. Az élet szempontjából a legfontosabb a szénhidrátok, amelyeket teljes egészében szén, hidrogén, lipidek, fehérjék és nukleinsavak képeznek, amelyek közül a legismertebb példa a DNS.
Miért nem Silicon?
A szilícium az az elem, amely a periódusos táblázatban csak a szén alatt található, és mintegy 135-szer bőségesebb a Földön. Csakúgy, mint a szén, csak négy elektrontal rendelkezik a külső héjában, miért nem működnek a makromolekulák, amelyek szilícium alapú élő szervezeteket képeznek? A fő ok az, hogy a szén erősebb kötéseket képez, mint a szilícium az élet elősegítő hőmérsékleteken, különösen önmagában. A szilikon külső héjában levő négy nem párosított elektron a harmadik körüli pályán helyezkedik el, amely potenciálisan 18 elektron befogadására képes. A szénatomon négy pár nélkül álló elektron viszont a második pályájában van, amely csak 8-at képes befogadni, és amikor a pálya meg van töltve, a molekuláris kombináció nagyon stabil lesz.
Mivel a szén-szén kötés erősebb, mint a szilícium-szilícium kötés, a szénvegyületek együtt maradnak a vízben, miközben a szilíciumvegyületek szétesnek. Ezen felül a szén-alapú molekulák Földön való dominanciájának másik valószínű oka az oxigén bősége. Az oxidáció az életfolyamatok többségét elősegíti, és a melléktermék a széndioxid, amely egy gáz. A szilícium-alapú molekulákkal képződött szervezetek valószínűleg szintén energiát kapnak az oxidációból, de mivel a szilícium-dioxid szilárd anyag, akkor a szilárd anyagot kilégzniük kellene.