Tartalom
A tűz három dolgot igényel, mielőtt éghetne. Az első a hő; Annak ellenére, hogy a tűz hőt termel, az égéshez hőforrásra van szüksége. A második követelmény az üzemanyag, a harmadik az oxigén, mivel a tűz lényegében oxidáció, amely egyfajta kémiai reakció. A legtöbb olaj tüzelőanyag, amely elég magas hőmérsékleten könnyen eléget, és az égés bizonyos körülmények között szikra nélkül megkezdődhet.
Az olaj oxidációja
Az oxigén egy nagyon reakcióképes elem, és a légkörben a legtöbb molekuláris formában létezik, amely két kötött atomból áll. A legtöbb olaj széngel és hidrogénnel képződött molekulák láncaiból áll, és az őket összetartó kötések elég gyengeek ahhoz, hogy a levegőnek való kitettséggel stabilabb vegyületeket képezzenek oxigénnel. Az oxigénnel történő rekombináció folyamatát oxidációnak nevezzük, és hőenergia formájában szabadul fel. Az olaj oxidációjának két általános terméke a szén-dioxid és a víz, bár mások jelen lehetnek, az olaj összetételétől függően.
Gyors oxidáció
Ha önmagában halad tovább, az oxidáció általában nem termel elegendő hőt a tűz elindításához. Az olajrétegnek a levegőnek való kitettsége által termelt hő általában olyan kicsi, hogy az eloszlik, mielőtt az olajban jelentős hőmérséklet-különbség alakulhat ki. Ez a hő azonban felépülhet, ha a kitett olaj felülete növekszik és a légáramlás csökken. Ez akkor fordulhat elő, ha az olajjal átitatott rongyokat laza halomba fonják. Az oxidációval előállított energia melegíti a rongyokat, és a hő növeli az oxidációs sebességet, pozitív visszacsatolási hurkot hozva létre. Végül a rongyok meggyulladhatnak.
Öngyulladás
Az a jelenség neve, amelyben az olajjal átitatott rongyok felgyulladnak, spontán égés, de ez nem igazán spontán. Ezt a hő folyamatos növekedése okozza, amelynek eredményeként a rongyokban lévő olaj oxidálódik. Általában a rongyok először melegen érzik magukat, majd megégnek, és végül, amikor a hőmérséklet eléri az olaj lobbanáspontját, lángba robbant. Egy halom levél vagy ág spontán módon éghet ugyanúgy, ahogy a természetes olajok oxidálódnak és felhalmozódnak. A tartályban tartott olaj ritkán ég el önmagában, de egy sima felületen lévő olajréteg meggyulladhat, ha közvetlen napfénynek van kitéve.
Biztonsági szempontok
Az olajjal átitatott rongyok spontán égése közismert veszély, ezért a Munkahelyi Biztonsági és Egészségügyi Igazgatóság (OSHA) előírja, hogy az ilyen rongyokat tűzálló tartályban kell tartani mindaddig, amíg a munkahelyről eltávolíthatók. Tűz akkor is előfordulhat egy mosókonyhaban, ha az olajos szövetek halmozódnak fel. A veszély a kőolaj alapú olajokra nem jellemző. A festéktermékekben található szárítóolajok, például a tung- és lenmagolajok, valamint a háztartási növényi olajok, például az olívaolaj szintén veszélyesek. Még ha nem indul tüzet, az olajok oxidációja a ruházatban elszíneződést és heves szagot okozhat.