Amikor a fény áthalad az egyik közegről a másikra, például a levegőtől az üvegig, megváltozik mind a fény sugarai sebessége, mind az irányuk. A tudósok a törésmutatónak a vákuumban állandó fénysebesség és a közegben levő fénysebesség arányának hivatkoznak. A közeg törésmutatója arányos a fénysugarak szögének változásával. A tudósok általában törésmutatókat mérnek viszonylag tiszta folyadékokon, tisztaságuk ellenőrzése céljából. A törésmutató mérése azonban folyadékkeverékeken is elvégezhető. Ezenkívül, ha a kísérleti személy ismeri a keverék vagy a készítmény egyes alkotóelemeinek azonosságát és mennyiségét, kiszámíthatja a becsült törésmutatót.
Számítsuk ki a keverék mindegyik alkotórészének X mólarányát. Egy adott A komponens mólarányát az "X (A) = (A mól) / (összes anyag mól)" adja meg, és egy anyag mólját az mól értéke = ((anyag grammja) / (képlet tömege) adja meg anyag).
Vegyük például 10,0 g hexán, 10,0 g toluol és 10,0 g ciklohexán elegyét. Ezen anyagok képlet szerinti tömege: 86,18, 92,14 és 84,16 gramm / mol. A keverék tehát 0,116, 0,109 és 0,119 mol ezeket a vegyületeket tartalmazza. A hexán mólaránya tehát X (hexán) = 0,116 / (0,116 + 0,109 + 0,119) = 0,337, míg a toluol és a ciklohexán mólaránya 0,317 és 0,346.
Határozzuk meg a keverék összes alkotórészének törésmutatóit. Ez az információ általában a referenciakönyvekben, például a „The Merck Index”, valamint az online adatbázisokban érhető el (lásd a forrásokat). Az 1. lépést követve a hexán, a toluol és a ciklohexán törésmutatója 1,3749, 1,4969 és 1,4262.
Szorozzuk meg az egyes komponensek mólarányát az adott alkotóelem törésmutatójával, majd összeadjuk az összes terméket a keverék becsült törésmutatójának meghatározásához. A 2. lépést követve a keverék törésmutatója "n (keverék) = (0,337 * 1,3749) + (0,317 * 1,4969) + (0,346 * 1,4262) = 1,431".