A körültekintés és a megalapozott tudományos gyakorlat megköveteli a mérőeszközök kalibrálását. Vagyis a méréseket ismert tulajdonságokkal rendelkező mintákon kell elvégezni, mielőtt az ismeretlen tulajdonságokkal rendelkező mintákat megmérnék. Példaként vegye figyelembe a hőmérőt. Az a tény, hogy egy hőmérő 77 Fahrenheit-fokot mutat, nem jelenti azt, hogy a szoba hőmérséklete 77 Fahrenheit.
Vegyen legalább két mintát az ismert értékekkel. Hőmérő esetén ez azt jelentheti, hogy a hőmérőt bemerítik jeges vízbe (0 Celsius fok) és forrásban lévő vízbe (100 Celsius fok). A mérleg vagy a mérlegkészlet esetében ez az ismert tömeg mérését jelentené, például 50 gramm vagy 100 gramm.
Két ilyen adatpont a minimálisan szükséges, de a régi axióma, amely szerint „minél több jobb” igaz.
Készítse el a kalibrációs mérések grafikonját az „ismert” érték y-tengelyen és a „kísérleti” érték x-tengelyen való ábrázolásával. Ez manuálisan (azaz kézzel, grafikonpapíron) vagy számítógépes grafikus program, például Microsoft Excel vagy OpenOffice Calc segítségével használható. A Purdue University röviden bemutatja az Excel grafikus ábrázolását. A Delawarei Egyetem hasonló útmutatót kínál a Calc számára.
Húzzon egy egyeneset az adatpontokon és határozza meg a vonal egyenletét (a legtöbb számítógépes grafikus program ezt „lineáris regressziónak” nevezi). Az egyenlet általános formája y = mx + b, ahol m a meredekség és b az y metszéspont, például y = 1,05x + 0,2.
Használja a kalibrációs görbe egyenletét az ismeretlen értékekkel vett minták méréseinek beállításához. Cserélje le a mért értéket x-ként az egyenletre, és oldja meg y-értéket (az „igaz” érték). A 2. lépés példájában y = 1,05x + 0,2. Így például a 75,0 mért érték y = 1,05 (75) + 0,2 = 78,9 értékre állhat.