Tartalom
A lombhullató erdő az ökoszisztéma általános típusa, amelyet a föld mérsékelt területein találunk. A 30 hüvelyk feletti éves csapadékmennyiség, az évszakok változása és a leveleket elvesztő fák jellemzik ezeket a biológiai területeket mind az északi, mind a déli félteke mérsékelt térségében. Az erdőben található víztestek tartalmaznak édesvízi mellékfolyókat, valamint alkalmi tavacskát vagy mocsárt.
Édesvízi források
Számos édesvízi mellékfolyó kis forrásként kezdődik, kilépve a földről. Ezeknek az apró vízkivezetéseknek nemcsak a talajvízszint függ az éves áramlástól, hanem az erdei lombkorona takarója is segíti a folyamatot azáltal, hogy visszatartja a nyári nap intenzív melegét, és ezzel csökkenti a párolgási sebességet. Az édesvízi források általában akkor fordulnak elő, amikor a föld alatti víztartó rétegekben tárolt talajvíz a föld felszínéhez vezet. Először patakként, majd kis folyóként a víz folyik lefelé a dombról. A források áramlási sebessége a föld alatti kőzet típusától, a víztartó réteg vízmennyiségétől és az idényes esőktől függ.
Erdei mellékfolyók
Az erdei patakok és a kis folyók saját élőhelyet alkotnak, amely számos különféle növényt és állatot támogat és táplál. Ezek közül a szervezetek közül néhány, például a halak és néhány gerinctelen egész életciklusát a vízben töltik, míg mások, mint például a mosómedve és a jégmadár, csak alkalmi látogatók lehetnek. Az erdő szárazabb területein egyes patakok köztes lehet, csak a nedves évszakban folynak.
Édesvízi tavak
Az édesvízi tavak és tavak gyakran fordulnak elő az erdőben, de mivel ezek a vizes területek mérete növekszik, a napfénynek való kitettségük is növekszik. A kis tavacskáknak lehetnek árnyékolt területei, de bármi nagyobbnál inkább nyílt víz található. A tó és a tó fenekét a terület geológiája, a tó mélysége és a terep határozza meg. Szinte minden tavaknak és tavaknak van bemeneti és kimeneti nyílása, mivel ezek a víztestek idővel feltöltődhetnek üledékkel, amíg mocsarat képeznek.
Ahol az erdő találkozik a vízzel
A mocsarak lehetnek az egyik legizgalmasabb az erdei víztestek minden formája. Ezek a területek alapvetően elárasztott vizes élőhelyek, ahol a nagyon nedves körülményeket toleráló fák virágzanak. Számos mocsár lombhullató tűlevelű fajokat foglal magában, például a kopasz ciprus vagy az amerikai vörösfenyő. A kopasz ciprus különösen érdekes, mivel speciális térdt képez, amely elősegíti a gyökerek levegőztetését és stabilitását, amikor a növény álló vízben növekszik.