Tartalom
- 1. A levelek zöld színét a klorofill okozza.
- 2. A kloroplaszt két fő része a grana és a stroma.
- 3. A fotoszintézis első szakasza a napból származó energiát rögzíti a vízmolekulák lebontására.
- 4. A fotoszintézis második szakasza a Calvin-ciklus.
- 5. Hat molekulánál vízen és hat molekulán szén-dioxidon kell egy molekulához glükózot előállítani a fotoszintézis során.
- 6. A növényeknek speciális szöveteik vannak, amelyek elősegítik a fotoszintézist.
- 7. A glükózmolekulák összekapcsolódnak, hogy összetettebb molekulákat képezzenek, amelyeket a növények használnak.
- 8. A levelek ősszel megváltoznak, mert a növények lelassítják a fotoszintézis folyamatát.
- 9. A növények nem az egyetlen organizmus, amely fotoszintézist használ.
- 10. A fotoszintézis fordított folyamata a sejtek légzése.
A fotoszintézis dióhéjban víz, szén-dioxid és napfény felhasználása cukor előállítására. A növényeket és más fotoszintetikus organizmusokat termelőknek nevezzük, mert szénhidrátokat képesek előállítani energia előállításához anélkül, hogy más szervezeteket fogyasztnának. A fotoszintézis folyamatához speciális sejtszerkezetekre van szükség, amelyeket kloroplasztoknak neveznek, hogy elfogják a nap energiáját, és kémiai energiává alakítsák.
1. A levelek zöld színét a klorofill okozza.
Ezek a zöld pigmentált molekulák a növényi sejtek kloroplasztjaiban élnek, és a látható fénnyel elnyelik a fotoszintézist. A klorofill molekulák a fény minden hullámhosszát elnyelik, kivéve a zöld, de elsősorban a piros és a kék hullámhosszokat. A növények zöldeknek tűnnek, mert a klorofill a zöld zöld hullámhosszokat tükrözi.
2. A kloroplaszt két fő része a grana és a stroma.
A grana tárcsa alakú rekeszek halmaza, amelyeket egy membrán zár be. Ezeket a lemezeket thykaloidoknak nevezik és azokon a helyeken jelennek meg a fényfüggő reakciók. A grant körülvevő folyadék a stroma. A fénytől független reakciók a stromában zajlanak.
3. A fotoszintézis első szakasza a napból származó energiát rögzíti a vízmolekulák lebontására.
A fényfüggő reakciók hegesztik és továbbítják az energiát a hidrogén- és az oxigénatomok felosztásával. Az elektronok az elektronszállító láncon keresztül mozognak, ahol egy sor fehérje mentén haladnak át, hogy végül az ATP-t képezzék, amely a fotoszintézis következő szakaszában felhasználható energia.
4. A fotoszintézis második szakasza a Calvin-ciklus.
A fényfüggetlen reakciók a fényfüggő reakciók során keletkező energiát felhasználják a szénhidrátok előállítására a Calvin-ciklusnak nevezett folyamatban. Egyszerre egy szénmolekulát adunk hozzá. Az energia folyamatosan megismétli a ciklust, és hat széntartalmú cukormolekulákat hoz létre.
5. Hat molekulánál vízen és hat molekulán szén-dioxidon kell egy molekulához glükózot előállítani a fotoszintézis során.
Egy glükózmolekulán kívül C6H12O6, 6H reakciója2O + 6CO2 hat oxigénmolekulát vagy 6O-t is eredményez2. Az oxigén a fotoszintézis hulladék terméke.
6. A növényeknek speciális szöveteik vannak, amelyek elősegítik a fotoszintézist.
A vizet a gyökerek felveszik, és a levelekbe szállítják a xilémnek nevezett speciális szövettel. Mivel a levelek védett bevonattal rendelkeznek a kiszáradás megakadályozására, a szén-dioxidnak be kell lépnie a sztómának nevezett pórusokon. Az oxigén sztóma útján távozik a növényből.
7. A glükózmolekulák összekapcsolódnak, hogy összetettebb molekulákat képezzenek, amelyeket a növények használnak.
A fotoszintézis során képződött glükózmolekulák egyszerű cukrok, amelyek építőkövei a keményítőnek és a cellulóznak. A növények tárolt energiaként keményítőket használnak, és a növény szerkezetét alkotó szövetek cellulózból készülnek.
8. A levelek ősszel megváltoznak, mert a növények lelassítják a fotoszintézis folyamatát.
A növények a klorofill kivételével más pigmenteket is tartalmaznak. Amikor a növények hideg vagy mérsékelt éghajlaton készülnek a télre, kevesebb klorofill képződik. Mivel kevesebb klorofill tükrözi a zöld fényt, más pigmentek színei láthatóvá válnak, és a levelek zöld helyett barna, narancssárga, piros vagy sárga színűek.
9. A növények nem az egyetlen organizmus, amely fotoszintézist használ.
Egyes baktériumok, például cianobaktériumok, és a protisták, például algák is termelők. Ezek az egysejtű organizmusok klorofilt tartalmaznak, és tipikusan a vízi környezetben találhatók.
10. A fotoszintézis fordított folyamata a sejtek légzése.
A sejtek légzése a cukrokban tárolt kémiai energia felhasználásának folyamata. A reakció a fotoszintézis tükörképe: a glükóz + oxigén szén-dioxidot + vizet eredményez. Mint minden élőlény, a növények sejtes légzésen mennek keresztül, hogy energiát szerezzenek a növekedéshez és a szaporodáshoz.