Tartalom
- TL; DR (túl hosszú; nem olvastam)
- Oszcilloszkópok és Ohms törvény
- Felkészülés a tesztre
- Feszültség tesztelése
- Aktuális keresés
Az oszcilloszkópok sokoldalú elektromos mérőeszközök, amelyek képesek a feszültség diagramjainak megjelenítésére idővel és széles frekvenciatartományban. Az oszcilloszkópokat úgy lehet beállítani, hogy egy adott feszültség ábrája egy adott "trigger" állapot bekövetkezésekor kezdődik. Míg az oszcilloszkópok nem tudják közvetlenül mérni az elektromos áramot, addig a feladathoz több métert kell használni, az oszcilloszkóp közvetett módon képes mérni az elektromos áramot. Ehhez ellenállások használatát és az Ohms-törvény ismeretét kell elvégezni, de a folyamat nem nehéz.
TL; DR (túl hosszú; nem olvastam)
Az elektromos áram mérésére oszcilloszkóp segítségével csatlakoztassa az ismert értékű ellenállásokkal ellátott mérőszondákat a mérni kívánt elektromos rendszerhez vagy áramkörhöz. Ha lehetséges, feltétlenül használjon ellenállásokat, amelyek névleges teljesítménye megegyezik vagy nagyobb a rendszer kimeneti teljesítményével. Ezután megmérheti a feszültséget, és az ellenállás értékével kiszámítja az áramot azáltal, hogy elosztja a mért feszültséget az ellenállással. Ha integrált áramkört mér, ne felejtsen földelni magát földelő szíjjal.
Oszcilloszkópok és Ohms törvény
A digitális multiméter (DMM) az egyik leggyakoribb elektromos mérési eszköz. A multi-funkcionalitásuknak nevezett DMM-k képesek mérni az áramot, a feszültséget és az ellenállást. Éles ellentétben az oszcilloszkópok csak egy rendszer feszültségét képesek mérni, ami az oszcilloszkópot rossz választásnak tekinti az áram mérésére, ha nem az Ohms-törvény. Az Ohms törvény kimondja, hogy az ellenállás áramerősségét ampullákban meg lehet határozni úgy, hogy ugyanazon ellenállások feszültségét megosztják a voltok feszültségével az ohm ellenállással. Más szavakkal: ha ismeri vagy megtalálja egy rendszer ellenállását, az oszcilloszkóp meghatározhatja az áramot.
Felkészülés a tesztre
Az áram meghatározásának megkezdéséhez először csatlakoztassa az oszcilloszkópot. Nyomja meg az AUTOSET vagy PRESET gombot az oszcilloszkópon, ha van ilyen. Ha nem, állítsa a vezérlőket normál helyzetbe. Állítsa az 1. csatornát DC vagy AC értékre a mérni kívánt rendszertől függően, majd ellenőrizze, hogy a trigger üzemmód automatikusan van-e beállítva, és a trigger forrása 1. csatorna. Kapcsolja ki a trigger tartását és állítsa az intenzitásvezérlőt névleges értékre.
Feszültség tesztelése
Ha az oszcilloszkóp be van állítva, földelje magát egy földelő szíjjal (ha integrált áramkört tesztel), és csatlakoztassa az ismert értékű ellenállásokkal ellátott mérőszondákat az elektromos rendszeréhez. Ha lehetséges, feltétlenül használjon ellenállásokat, amelyek névleges teljesítménye megegyezik vagy nagyobb a rendszer kimeneti teljesítményével. Például, ha a rendszer kimeneti teljesítménye legfeljebb 9 volt, használjon legalább 1/8 watt névleges ellenállásokat. Állítsa az oszcilloszkópok trigger módját automatikusra. Ezután azonosítsa a csúcs vagy a nulla feszültség pontját az "oszcilloszkóp" kioldásához ", és kezdje meg mérni az elektromos jelet. Addig állítsa be a vezérlőket, amíg stabil szinuszhullámot nem lát, majd mérje meg a függőleges középső vonal mentén a legkisebb osztással, hogy megtalálja az elektromos rendszer feszültségét. Vegye figyelembe ezt a mérést.
Aktuális keresés
A kézben lévő feszültség mérésével az áram kiszámítása olyan egyszerű, mint az adatok beillesztése az Ohms törvény képletébe: ossza meg a feszültség leolvasását a mérőszonda ellenállásával: ennek a számításnak az eredménye lesz az elektromos rendszer árama.