Tartalom
A hidrogén egy olyan gáz, amely a légkörben olyan nyomokban található meg, amely nem képes fenntartani az életet. Szénhidrogénekből és vízből állítják elő. A hidrogéngáz teszi ki a H2O molekula legkisebb frakcióját. A hidrogén az elemek közül a legkönnyebb és a legalapvetőbb. Ez egy meglehetősen reakcióképes gáz, amely kémiai kombinációban alakul ki a legtöbb elemmel, és amelyet mágneses erők hajtanak végre.
Állandó mágneses mozgás
A fizika nagy részét a különféle anyagokon mágneses tér alkalmazásával előidézett hatások tanulmányozására fordítják. A hidrogénatomban egy pozitív töltésű, nem mozgó protonnal rendelkező atommag egy negatív töltésű elektron kering. Egy ilyen konfiguráció azt a benyomást keltheti, hogy a hidrogén erőteljes mágneses vonzerővel rendelkezik, de nem ez a helyzet. A hidrogéngáz valójában csak nagyon gyengén mágneses. Ennek oka az, hogy a hidrogénatomok nem találhatók elkülönítve. Össze vannak kötve, és így molekulát képeznek, amelynek alacsonyabb kémiai energiája van, mint a különálló atomoknak. Ezen a molekulán belül az egyik elektron lendülete a szomszédjának ellenkező irányba halad. E jelenség miatt a molekula csak gyengén mágneses, és úgy tekintik, hogy nincs állandó mágneses momentuma.
Faraday törvénye
A hidrogén diamagnetikus anyag. A diamagnetizmus olyan anyagokban fordul elő, amelyek atomjai párosított elektronokat tartalmaznak. Faraday törvénye szerint, ha a hidrogénmolekulát mágneses mezőnek teszik ki, akkor a pályán lévő elektronok kissé megváltoztatják lendületüket. A mágneses mező növekedésével egy indukált mező jön létre, amelyet a molekula elektronjai erőként tapasztalnak meg. A fizika ezen elvén keresztül a hidrogén molekula indukált mágneses nyomatékot szerez. Ez az indukált pillanat ellentétes az alkalmazott mezővel és diamagnetizmusnak nevezik. A fizika ezen alapelvein keresztül a hidrogént egy közeli mágnes hevesen taszítja.
Magnetizmus a bolygóközi térben
A mágnesesség az az alapvető erő, amely meghatározza a plazma vagy az ionizált anyag formáját. A galaxisok körüli hidrogénrégiók szintén plazmák, annak ellenére, hogy az ionizáció mértéke kicsi. Az ionizáció mértéke a bolygók közötti térben a hidrogén régiókban az teljesen ionizált állapotokig változik a tér más területein. Az űrben azonban a hidrogén régióban a gyengén ionizált plazma is erősen reagál az elektromágneses mezőkre. A mágnesesített plazma, mint például a hidrogén régióban, az uralkodó állapot az univerzum egészében.