Tartalom
A pajzsmirigy pajzsmirigy hormonokat szintetizál, amelyeket a test különféle anyagcsere-funkcióinak szabályozására használnak. A pajzsmirigyhormonok előállításához a mirigynek jódra van szüksége. Mivel a pajzsmirigy az egyetlen olyan test része, amely jódot gyűjt, az egészségügyi szakemberek kihasználhatják a lokalizált felvétel folyamatát az orvosi képalkotó eljárásokban, radioaktív jód felhasználásával.
Jód izotópok
A szokásos nem radioaktív jód izotóp atomtömege 127. Ez 74 neutronrészecskét és 53 protont tartalmaz. A legtöbb pajzsmirigy képalkotáshoz használt jódtípus a 123 jód, amelyben azonos mennyiségű proton van, de csak 70 neutron. Egy másik radioaktív izotópot, a jód 131-et szintén gyógyászatban használnak, de korlátozott mértékben, mert károsíthatja a pajzsmirigy sejteket.
Jód 123 radioaktivitás
Bármely elem radioaktív izotópja folyamatosan lebomlik, és radioaktivitásként felszabadítja az energiát. A 123 jód esetében a gamma-sugárzás felszabadul. A gamma-sugárzás a 123 jódmagjából származik, nagyon kis hullámhosszú és nagyon magas energiájú sugarak formájában. A gammasugarak könnyen átjuthatnak a testben, de a szövetek semmilyen radioaktívvá nem válnak. A gamma sugaraiból származó sugárzás súlyosan károsíthatja az emberi szövetet, és ez a sugárzási betegség elsődleges oka, de a jód 123 olyan rövid felezési ideje, hogy a szöveteket nem érinti a túlzott gamma sugarak.
A jód nyomon követése 123
A test gamma-sugárzását szkenner veszi fel. A szkenner ezután megmutatja, hol van a 123 jód, és hol koncentrálódott. Az orvosi szakember ezután meg tudja állapítani, hogy a pajzsmirigy által felvett 123 jódmennyiség a normál tartományban van-e.
A teszt háttere
A 123 jódot egy tablettában vagy folyadékban kell lenyelni, mielőtt a test felveszi, és összegyűlik a pajzsmirigyben. Az amerikai pajzsmirigy-szövetség szerint néhány ember allergiás a jódtartalmú anyagokra, például a röntgenvizsgálatban használt kontrasztfestékekre vagy a tenger gyümölcseire, ám ezeknek az embereknek a 123-as jódja biztonságos. Ritka esetekben az Idodine 131 sokkal radioaktívabb izotópja felhasználható képalkotó tesztekben, de a leginkább a 123 jódot használják. A jód 131-es orvosi alkalmazásának célja a beteg pajzsmirigy sejtek elpusztítása. Ezt sem terhes vagy szoptató nőknél nem szabad alkalmazni, mivel a radioaktivitás potenciálisan káros lehet a csecsemő számára.