Tartalom
A kvantitatív kutatás alapja változó, és három fő típusa van: függő, független és ellenőrzött. A kutató manipulálni fog egy független változót annak érdekében, hogy megértse annak hatását a függő vagy irányított változóra. Más esetekben, amikor a manipuláció nem lehetséges, a független változót feltételezhetően befolyásolja a függő változót, és „státusváltozónak” hívják, de gyakran független változóként kezelik. Ahhoz azonban, hogy pontos következtetéseket vonjunk le egy független változó hatásairól, a tudósnak kontrollált változót kell használnia a konzisztencia érdekében.
Meghatározás
A független változó egy olyan változó a kutatásban, amely változást okozzon - vagy feltételezhetően változást fog okozni - az elvégzett kutatás többi változójában. A tudósok vezérelhetik a független változót, hogy figyelemmel kísérjék ezeket a változásokat, vagy feltételezhetik a változást, és kereshetik a többi változó e változásainak bizonyítékait.
Hogyan működik
Tegyük fel, hogy egy kutató meg akarja tanulmányozni a kávébab növekedését. Az ilyen vizsgálat függő változói között szerepel a felhasznált kávébab száma, a növények súlya, a növény magassága, a levelek mérete és a növény érleléséhez szükséges idő.
A független változók befolyásolják a függő változó eredményeit. Ezek a változók tartalmazhatják a jelenlévő víz mennyiségét, a műtrágya felhasználását, a felhasznált műtrágya mennyiségét és a hőmérsékletet; a napfénynek kitett mennyiség szintén befolyásolja a függő változókat.
Szabályozott változó fontosság
Ha egy tudós meg akarja figyelni, hogy kétféle műtrágyatípus (független változók) befolyásolja a kávébab növekedését, akkor az összes többi változót ellenőriznie kell. Először ugyanannak a kávébabnak és ugyanolyan mennyiségű műtrágyának kell használnia, hogy mindkét növénykészletet megnövelje. Gondoskodnia kell arról, hogy mindkét készletet pontosan ugyanolyan mennyiségű víz, napfény és hőmérséklet érje el. Ez mind a kutatás kontrollált változója.
Állapot változó
Bizonyos helyzetekben a kutató nem tudja manipulálni egy független változót, bár ez hatással lehet a függő változóra. Technikai kifejezésként a tudósok hivatkozhatnak erre a független változóra mint állapotváltozóra, de továbbra is független változóként kezelik a további kutatások és az eredmények rögzítése céljából.
Például, ha egy társadalomtudós kvantitatív tanulmányt próbál a cigarettázásról és a tüdőrákról, akkor nem tudja manipulálni az egyes alanyok nemét; bár azt gyanítja, hogy mindkét független változó befolyásolhatja a test reakcióját a cigaretta dohányzásával. Ezeket státuszváltozókként jelölik, és a tudós konzisztens hatásokat kereshet mind a nem, mind az etnikum vonatkozásában, miközben összehasonlítja ezeket az eredményeket más etnikumokkal és az ellenkező nemmel, hogy megbizonyosodjon a független változó hatásáról.