Tartalom
- TL; DR (túl hosszú; nem olvastam)
- SI egységek
- Pontosság és precizitás
- Jelentős számok
- Jelentős számok Korlátai
- A jelentős számok szorzata és elosztása
- Fontos számok összeadása és kivonása
A tudósok soha nem fognak maroknyi vegyi anyagot, és nem dobják össze őket. A pontos, pontos mérés a helyes tudomány alapvető alkotóeleme. Ezért a tudósok kifejlesztették az Egységek Nemzetközi Rendszerét, az úgynevezett SI egységeket, hogy szabványosítsák a méréseket valamennyi tudományos tudományágban. Még egy szabványosított rendszerrel is van hely a bizonytalanságnak a laboratóriumban. E bizonytalanság minimalizálása biztosítja a folyamat vagy kísérlet megfelelő megértését.
TL; DR (túl hosszú; nem olvastam)
A kémiai laboratóriumban a megfelelő mérés érdekében mindig használjon SI mértékegységeket a méréshez és annak leírásához. A megfelelő mérés további fontos szempontjai közé tartozik a pontosság, a pontosság és a jelentős számok.
SI egységek
A tudományos mérések egységeket használnak valami mennyiségi meghatározására és leírására. A tudósok például a hosszúságot méterben számszerűsítik. Mivel azonban sok különböző egység van (pl. Hüvelyk, láb, centiméter), a tudósok SI egységeket fejlesztettek ki az összetévesztés elkerülésére. Közös egységek felhasználásával a különböző országok és kultúrák tudósai könnyen értelmezik egymás eredményeit. Az SI-egységek tartalmazzák a hosszmérőket (m), a térfogatot liter (L), a tömeg kilogrammjait (kg), az időt másodpercben, a hőmérsékletet Kelvinben (K), az elektromos áramot amperben (A), mol (mol) a mennyiségért és a candela (cd) fényerősségéhez.
Pontosság és precizitás
A tudományos mérések elvégzésekor fontos, hogy pontosak és pontosak is legyenek. A pontosság azt jelzi, hogy a mérés milyen közel áll a valós értékhez. Ez azért fontos, mert a rossz felszerelés, a rossz adatfeldolgozás vagy az emberi hibák pontatlan eredményekhez vezethetnek, amelyek nem igazán közel állnak az igazsághoz. A pontosság az, hogy milyen közel állnak egymáshoz ugyanazon dolog mérési sorozatai. A pontatlan mérések nem azonosítják a véletlenszerű hibákat, és széles körű eredményt eredményezhetnek.
Jelentős számok
A mérések csak annyira pontosak, amennyire a mérőműszer korlátozásai lehetővé teszik. Például, a milliméterben megjelölt vonalzó pontossága csak a milliméterig terjed, mivel ez a legkisebb elérhető egység. A mérés során meg kell őrizni annak pontosságát. Ezt "jelentős számok" segítségével érik el.
A mérés jelentős számai az összes ismert számjegy, plusz az első bizonytalan számjegyek. Például egy milliméterrel jelölt mérőpálca képes mérni valamit a negyedik tizedes pontossággal. Ha a mérés 0,4325 méter, akkor négy jelentős szám van.
Jelentős számok Korlátai
A mérés bármely nullától eltérő számjegye jelentős szám. A nullák, amelyek egy tizedes pont elõtt, és egy tizedes értéken nem nulla számjegy után következnek be, szintén szignifikánsak. A teljes számértékek, mint például öt alma, nincs hatással a számítás számjegyeire.
A jelentős számok szorzata és elosztása
A mérések szorozásakor vagy elosztásakor számolja meg a számjegyeket a számjegyekkel. Válaszában ugyanolyan számú számot kell tartalmaznia, mint az eredeti számnál, a legkisebb számjegytel. Például a 2,43 x 9,4 = 22,842 problémára adott válaszot 23-ra kell átalakítani, a kerekített számot felfelé kerekítve.
Fontos számok összeadása és kivonása
A mérések összeadásakor vagy kivonásakor határozza meg a szignifikáns számok számát, megjegyezve a legnagyobb bizonytalan szám elhelyezését. Például a 212,7 + 23,84565 + 1,08 = 237,62565 problémára adott választ 237,6-ra kell konvertálni, mivel a legnagyobb bizonytalan szám a 0,22 a tizedik helyen, 212,7. Nem szabad kerekíteni, mert a .6-ot követő 2 értéke kisebb, mint 5.