Tartalom
Párolgás akkor fordul elő, amikor a víz folyékony formájáról gőz alakúra változik. Ilyen módon a víz a szárazföldről és a víztömegből egyaránt átjut a légkörbe. A párolgás körülbelül 80% -a az óceánokon megy keresztül, az egyensúly a belvízi víztestekben, a növények felületén és a szárazföldön fordul elő. A páratartalom és a szélsebesség egyaránt befolyásolja a párolgás sebességét.
Szélsebesség
A víz felületén áramló levegő sebessége befolyásolja a víz párolgási sebességét. A szél fújja a levegőben lebegő víz részecskéket. A párolgás környékén csökken a levegő páratartalma, ami lehetővé teszi, hogy több vízmolekula távozzon a levegőbe. A szél megváltoztathatja a gőznyomást is, ha a levegőt gyorsan mozgatja, ezáltal kiszélesedik. Ez a folyamat helyet teremt a további vízgőzöknek, és a párolgás továbbra is fennáll, miközben a szél fúj.
Relatív páratartalom
A relatív páratartalom a levegőben lévő vízmennyiségre utal, mint a teljes mennyiség hányada a levegőnek, amely telített állapotban képes tartani. Amint a levegő eléri a 100% relatív páratartalmat, már nem képes a vizet visszatartani, amely ezután kihúzódik a légkörből. A levegő nedvességtartalma közvetlenül befolyásolja a víz elpárolgásának sebességét. A levegő vízpára tehát helytől függően jelentősen eltér.
Parciális nyomás
A részleges nyomás befolyásolja a szél sebességének és a relatív páratartalomnak a párolgásra gyakorolt hatását. A víz részleges nyomása a levegőben a levegőben lévő víz mennyiségére vonatkozik. Amikor egy vízmolekula, amely visszatért a vízbe, helyettesíti az elpárolgott vízmolekulát, a párolgás leáll, széltől vagy relatív páratartalomtól függetlenül.
Felület és hőmérséklet
A hőmérséklet és a víz felszíne szintén befolyásolja a szélsebesség és a relatív páratartalom hatásait. A vízmolekulák minél jobban ki vannak téve a levegőnek, és jobban befolyásolják a szélsebesség és a relatív páratartalom, annál inkább eloszlik a víztest. A víz hőmérséklete befolyásolja a víz részecskéinek mozgását. Egy nagyon gyorsan mozgó vízmolekula nagyobb valószínűséggel robbant fel a víz felszínéről a levegőbe. A levegő, mint gáz, magasabb hőmérsékleten terjed ki. A meleg levegő ezért több vizet képes tárolni, mint a hideg levegő.