Tartalom
A sivatagok fedezik a földfelszín 20 százalékát, ám ezek a legszárazabbak a világon. A páratartalom hiánya különösen szembetűnő, mivel a forró területek annyi nedvességet tudnak tartani. Az esőerdők például a meleg levegőt és a magas csapadékmennyiségeket kombinálják, hogy a világon a legmagasabb páratartalom elérjék. A sivatagok viszont nagyon szárazak, tehát antitestek a legtöbb élet számára.
páratartalom
A páratartalom az a nedvességtartalom vagy vízgőz mennyisége, amely egyidejűleg foglalja el a levegőt. Magas páratartalom fordul elő azokon a területeken, ahol a magas nedvességtartalom elpárolog a légkörben. A levegő melegebbé válik, ezért sokkal több nedvességet képes eltartani, mint a hideg vagy a hideg levegő.
Csapadék
A Kaliforniai Egyetem paleontológiai múzeuma szerint a sivatagok kevesebb, mint 20 hüvelyk csapadékot kapnak évente. A szemiarid sivatagok évente 3/4 és 1 1/2 hüvelyk között vannak. A hideg sivatagok évente 6-10 hüvelykben kissé jobban fizetnek. A chilei Atacama-sivatag és a Szahara egyes részei évente átlagosan körülbelül fél hüvelyk, és néhány évben még eső nélkül is megyek.
Párolgás
A sivatagok hajlamosak hosszú ideig csekély esőre esni, mielőtt rövid csapadékmennyiséget kapnának, de a levegőbe jutó páratartalom ritka. A sivatagi levegő annyira száraz, hogy a párolgás mértéke rendszeresen meghaladja a csapadékmennyiséget, és az esőzések is elpárologhatnak, még mielőtt elérnék a talajt.
Napsugárzás
A levegőben lévõ, kevés sivatagi páratartalom nem képes megakadályozni a nap sugarait, így a sivatagok által bejutott napsugárzás mennyisége meghaladhatja a nedves régiók kétszeresét. A követő napi hőmérsékleti ingadozások extrém lehetnek. A spektrum egyik végén a hőmérséklet elérheti a 49 Celsius fokot (120 fok Fahrenheit), és nem szokatlan, hogy időnként fagyás alá eshet.
adaptációk
A sivatagi körülményeket súlyosbítja az is, hogy a sivatagi organizmusok az alacsony páratartalomra úgy reagálnak, hogy annyi vizet tartanak fenn, amennyit csak tudnak, anélkül, hogy elpárolognának. Sok sivatagi növény kifejlesztett egy viaszos szerkezetet, amelyet kutikulanak neveznek, amely képes a vizet a vízben tartani. A hőt tükröző kis levelek és fehér szőrszálak stratégia lehetnek a sivatagi körülmények kezelésére is.