Tartalom
Geológiai formáció
A zafír, akárcsak a természetben előforduló drágakő, a földön folyamatosan zajló különböző eltolódásokból, keverésekből és kémiai változásokból áll. A zafír a hő és a nyomás bizonyos változásain keresztül jön létre, és mind a metamorf, mind az iszapkövekben megtalálható. A kőzetek, amelyekben zafír található, a gránit, a sólyom, a gneiss, a nephaline-szinit és még sok más. Előfordulhatnak alluvium lerakódásokban is. Amikor a zafír természetes módon képződik, hatszögletűek és korundnak nevezik őket. A zafír figyelemre méltó keménysége miatt, amely csak a gyémánthoz tartozik, nagyon nagyra értékelik őket.
Színezés
A korund különféle színekben található; zafírnak csak akkor tekintik, ha nem vörös. A vörös korundot rubinnak nevezik. A korundképződés során a kő színezése attól függ, hogy milyen ásványok vannak jelen. Például, ha vas van jelen, a zafír zöld vagy sárga árnyalatú lehet, míg a vanádium jelenléte lila zafírot eredményez. A legértékesebb zafír kék, ami annak következménye, hogy a titán a kő kialakulásakor jelen van.
Mesterséges zafír
A tudomány és a technológia fejlődésével módszereket dolgoztak ki a zafírkristályok mesterségesen növekvő előállítására. Az eredeti eljárást 1902-ben fedezték fel, és az alumínium-oxid port adta hozzá egy oxigénhidrogén lánghoz, amelyet viszont lefelé irányítottak. Ebben a lángban az alumínium-oxid lassan "lerakódik" egy könnycsepp alakban, amelyet úgy hívnak, mint egy boule. Különböző vegyszereket lehet hozzáadni ennek a folyamatnak az egészéhez, hogy több árnyalatú zafírot, valamint vörös rubint készítsen. Míg az 1900-as évek eleje óta más folyamatokat fedeztek fel, ezek a mesterséges zafírek nyitották meg a kő technológiai célokra történő felhasználását, ideértve az üvegtáblákban történő felhasználást és a lézerek fókuszáló eszközét is.