Az építőmérnök szinte mindenféle matematikai formát használ egy időben a munkájához. Az Algebrát naponta használják, és sok mérnöknek alkalmanként foglalkoznia kell a differenciálegyenletekkel, a statisztikákkal és a kalkulusokkal. Az építőmérnökök jelentős részét nem a matematika elvégzésével tölti, de amikor eljön az idő, az építőmérnököknek nagyon jól kell viselkedniük a matematika minden formájában, különösen azokban, amelyek a fizikával foglalkoznak.
Az építőmérnököknek napi rendszerességgel kell használniuk a kémiából származó matematikai egyenleteket. A chemistrys egyenleteket használják az anyagok szilárdságának mérésére, és a mérnököknek ezeket az egyenleteket kell használniuk a megfelelő anyag kiválasztásához a projekthez.
Az építőmérnökök gyakran használják a trigonometria segítségével a szerkezetek felmérését. Földmérés foglalkozik a föld magasságával, valamint a szerkezetek különféle szögeivel.
A fizika hatalmas tekercset vállal az építőmérnök munkájában. A fizikai egyenleteket a mérnöki probléma minden szögére alkalmazzák, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy a létrehozott szerkezet a megfelelő módon működik-e. A híd tervezésekor a fizikát használják arra, hogy meghatározzák, milyen nagynak kell lennie a tartóoszlopoknak, mekkora vastagságúaknak kell lenniük a híd acéloszlopainak és hányat kell beépíteni. A fizikai egyenletek általában algebrát, kalkulust és trigonometriát használnak.
Az alapvető matematikai készségeket, mint például a számvitel és a statisztika, minden projekt tervezési szakaszában ki kell használni. A projekt pénzügyi oldalának meghatározása az építőmérnök munkájának fontos része, és ki kell számolnia, hogy egy projekt mennyibe kerül a befektetőknek.