Tartalom
A földkéreg alatt rengeteg hatalmas erő tartózkodik, amelyek földrengéseket kiválthatnak, drágaköveket hozhatnak létre és lávát kitörhetnek a felszín felett a vulkánokon keresztül. Sok tudós nagy munkát végzett, hogy felfedezze a Föld szerkezetét és körülményeit a felszín alatt a bolygók magáig. 1913-ban egy Beno Gutenberg nevű tudós úttörő felfedezéssel járult hozzá a tudományos közösséghez a Föld belső rétegeiről.
Földrétegek
A Föld sziklás külső rétegét, amelyen az állatok járnak, a Föld kéregének vagy felületének nevezik, és ez a réteg kb. 25 mérföldnyire fekszik. Közvetlenül a kéreg alatt található a felső köpeny, amely egy merev réteg, amely többnyire oxigént, magnéziumot, szilíciumot, vasat, kalciumot és alumíniumot tartalmaz. A felső köpeny alatt van az alsó köpeny, amelyben a hőmérséklet lényegesen melegebb lesz. A köpenyrétegek a Föld tömegének nagy részét tartalmazzák, és a kéregből lefelé nyúlnak körülbelül 1700 mérföldre. A köpeny alatt a rendkívül forró vas-nikkel mag, amely körülbelül 1800 mérföldnyire fekszik a Föld felszíne alatt, 2100 mérföld sugarú, és két részre oszlik: egy külső mag és egy belső mag.
Gutenberg
Beno Gutenberg (1889-1960) tudós és szeizmológus volt, aki a Föld belső rétegeit vizsgálta. A szeizmikus hullámokat általában robbanások vagy földfelszín alatti földrengések okozzák, de 1913-ban Gutenberg megfigyelte, hogy a Föld felszíne alatt egy bizonyos mélységben az elsődleges hullámok drámai módon lelassultak, és a másodlagos hullámok teljesen megálltak. Bár a szekunder hullámok könnyen átjuthatnak a szilárd anyagon, az ilyen hullámok nem tudnak áthaladni a folyadékon. Így Gutenberg - helyesen - arra a következtetésre jutott, hogy abban a konkrét mélységben, ahol a szekunder hullámok eltűnnek, körülbelül 1800 mérföld alatti felület alatt folyadéknak kell lennie.
A folytonosság
Mivel a szeizmikus hullámok megváltoztatták tevékenységüket, és a szekunder hullámok teljesen eltűntek mintegy 18000 mérföld mélységben a felszín alatt, Gutenberg fedezte fel elsőként, hogy a mélységjel fölött a Föld belső felületének szilárdnak kell lennie, míg a jel ezen a pontján a belső folyékonynak kell lennie. Így Gutenberg pontos határvonalat - vagy folytonosságot - hozott létre, amely elválasztja és elválasztja az alsó köpenyt a külső magtól. Az alsó köpeny a Gutenberg vonal fölött szilárd, de a vonal alatti külső mag folyékony olvadt. A tényleges folytonossági terület egy egyenetlen és keskeny zóna, amely akár 3-5 mérföld széles hullámhosszokat tartalmaz. A határzóna alatt az olvadt külső mag sokkal sűrűbb, mint a fenti köpeny, mivel a benne lévő vas nagy mennyiségű, és e réteg alatt van a belső mag, amely rendkívül forró szilárd nikkelből és vasból áll.
Csökkenő
Noha a Gutenberg folytonossági határát a köpeny és a mag között körülbelül 1800 mérföldre mérik a Föld felszíne alatt, ez a vonal nem marad állandó. A bolygók belsejében zajló heves hő állandóan és fokozatosan eloszlik, ami a Föld olvadt magját lassan megszilárdul és zsugorodik. Így a mag zsugorodása miatt a Gutenberg határ fokozatosan egyre mélyebbre süllyed a Föld felszíne alatt.