Tartalom
- TL; DR (túl hosszú; nem olvastam)
- Tojás jellemzői
- Tojás peteérés
- Időkeret
- Tojás megtermékenyítése
- Használatok a biotechnológiában
A tojássejtek vagy petesejtek azok a sejtek, amelyeket a női szervezetek utódok szaporodására használnak. Ezzel szemben a hímek által használt reproduktív sejteket spermának nevezik. Az emlősökben új egyén alakul ki, amikor az anya petesejtje és az apja sperma összekapcsolódnak, és lehetővé teszik genetikai anyaguk megolvadását.
TL; DR (túl hosszú; nem olvastam)
A tojások fő funkciója a genetikai anyag továbbadása a következő generációhoz a szaporodás révén.
Tojás jellemzői
A reproduktív sejtek vagy ivarsejtek rendelkeznek az új egyén kialakításához szükséges genetikai információk felével, tehát a sperma és a petesejt találkozása a teljes kromoszómát eredményezi. Az érett emlős petesejtek viszonylag nagyok, átmérőjük 0,0039 hüvelyk, és sok fehérjét és fehérje prekurzort tartalmaznak. Ennek oka az, hogy amikor egy spermium sejtje genetikai információit bejuttatja a petesejtbe, a tojásnak gyorsan reagálnia kell, hogy megkezdődjön a sejtosztódás és új szervezet alakuljon ki.
A tojássejtek számos mitokondriumot is tartalmaznak, amelyek biztosítják a sejtek replikációjához és megosztásához szükséges energiát. A mitokondriumok romlása az életkor előrehaladtával jár, és úgy gondolják, hogy hozzájárul a nehézségekhez, amelyeket sok nő tapasztalt későbbi éveiben gyermeket vágyakozni.
Tojás peteérés
A petesejteket a test egy speciális helyén, a petefészekben találják. Egy nő az összes olyan petesejttel születik, amelyik valaha is lesz, ám ezek csak a pubertás után jelentkeznek megtermékenyítésre. Ekkor fordul elő ovuláció. A menstruációs ciklus alatt az érlelő és az ovulációra felkészülő tojásokat follikulusoknak nevezett petefészek-struktúrákba burkolják.
Amint ezek a tojások érlelik, növekszik az azokat tartalmazó tüszők mérete és nőtt az ösztrogén szintje a nőstény testben. Ez a hormonális változás hozzájárul a menstruációs ciklus felénél sok nő által tapasztalt testi változásokhoz, például fokozott libidóhoz és a méhnyak nyálkahártyájának elvékonyodásához. Ovuláció akkor következik be, amikor az egyik tüsző felszakad, és a benne levő pete felszabadul a nőstény petevezeték redőibe.
Időkeret
A petevezeték belsejében egy petesejtnek körülbelül 48 óra kell életben maradnia. Ha ezen idő alatt nem termékenyíti meg a sperma, akkor meghal. A tüszőt, amely felszabadította a tojást, ma corpus luteumnak hívják, és körülbelül két hétig az ovuláció után egy progeszteron nevű hormont választ ki. Ha a tojás megtermékenyítés nélkül marad, a corpus luteum romlik és leállítja a hormonok szekrécióját. Ez a méh nyálkahártyájának és a menstruáció megindulásához vezet.
Tojás megtermékenyítése
Ha a tojás érintkezésbe lép spermával, miközben a méh felé vezető úton leereszkedik a petevezetékekbe, megtermékenyülés léphet fel. A tojást vastag membrán borítja, amelybe a spermiumnak át kell hatolnia. A tojás belsejében kémiai reakció zajlik, hogy megakadályozzák a többi sperma bejutását. Eközben a sikeres spermium sejtje elveszíti a farkát, miközben a DNS-sel csomagolt feje beleolvad a petesejtmagjába.
Használatok a biotechnológiában
Mivel a tojássejtek számos energiát előállító mitokondriummal és a protein szintézishez szükséges sejtgépek sokaságával vannak felszerelve, ezeket a gyógyszeripari vállalatok évtizedek óta használják gyógyszerfejlesztés céljából. A tudósoknak egyszerűen be kell vezetniük azokat a géneket vagy géntermékeket, amelyeket érdekelnek a petesejtben, és a sejt előállítja a fehérjéket.
A tojássejtek ezen hasznos tulajdonsága kísérleti klónozást is eredményezett. A petesejtmag eltávolítható és helyettesíthető egy szomatikus (test) sejtmagjával. Ez arra készteti a tojást, hogy elkezdjen szétválni, mint ahogyan a megtermékenyítés után, az embrió előállításakor a helyettesítő mag pontos genetikai kombinációjával.