Tartalom
Az abiotikus vonás az ökoszisztéma nem eleven alkotóeleme, amely befolyásolja az élőlények virágzását. A vízi biomák közé tartozik az óceán, tavak, folyók, patakok és tavak. Bármely víztest, amelyben élet él, vízi élővilágba tartozik. A vízi biomák számos abiotikus tulajdonságot tartalmaznak, de ezek közül különösen öt függnek.
Napfény
A napfény nélkülözhetetlen a fotoszintézishez, amely a vízi élővilágban a legtöbb tápláléklánc alapját képezi. Sekély vízben a rendelkezésre álló napfény mennyisége nagymértékben függ a változó tényezőktől, például az évszaktól, a felhőtakarótól és a helyi földrajztól. Az óceán és néhány tó mély vízében azonban a napfény csak az alsó részének részét érinti, és a teljes sötétségben hatalmas vízöblök maradnak. Az óceán nagy része egyáltalán nem kap napfényt. Az élet ezekben a mélységekben nagymértékben függ a sekélyebb ökoszisztémákból származó süllyedésekből.
Hőmérséklet
Kicsi víztestekben a hőmérséklet nappali és éjszakai, valamint szezonálisan nagymértékben ingadozik. A szervezeteket fel kell készülni arra, hogy megbirkózzanak ezekkel a ingadozásokkal, vagy elhaljon. Nagy tavakban és mély óceánokban a hőmérséklet a mélység függvénye. Mivel a napfény a mélységgel csökken, így a víz hidegebbé válik, és a hőmérséklet kevésbé függ a felületi viszonyoktól. Az óceán mélyén a hőmérséklet majdnem fagyossá esik, és hihetetlenül stabil marad. Ez alól kivételt képeznek a túlmelegedett víz apró „szigetei”, amelyeket az óceán fenekén lévő vulkáni szellőztetések biztosítanak, és amelyek kifejlesztik saját maguk speciális ökoszisztémáit.
Kémiai összetétel
A vízben oldódó két legfontosabb vegyi anyag az oxigén és a szén-dioxid. Oxigénre van szükség az állatok és az algák bizonyos formáinak támogatásához, míg a széndioxidhoz szükséges a növények életét. Ha elveszítik a két vegyi anyag közötti egyensúlyt, az a növényi vagy állati élet tömeges elpusztulásához vezethet. A víz kémiai összetételét befolyásolják a helyi talajviszonyok és az emberi tevékenységek befolyása is. Néhány vegyi anyag szintjének enyhe emelkedése rendkívül káros lehet a vízi élővilágra.
Terep
Nagyon különböző ökoszisztémák fejlődtek ki, hogy kihasználják a víz alatti terepet. A sáros fenékű, lassú folyó teljesen más halállományt fog elszigetelni, mint a sziklák felett gyorsan és tiszta folyó patak. Az óceán sokféle lakosságot tárol a korallzátonyoktól, a homokos partoktól, a sziklás szigetszigetektől vagy a nyílt óceán kiterjedésétől függően. Gyakran egy faj életciklusában egynél több tereptől függ, bár néhány olyan szakember, aki nem képes túlélni egy szűk terepi tartományon kívül.
Víz zavarás
A vízzavarok hullámok, áramlatok vagy a folyók mozgásának formájában fordulhatnak elő. A víztestben zajló zavarok mértéke meghatározza az atmoszférából feloldódó oxigén és szén-dioxid mennyiségét, a hőmérséklet rétegződését a felszínről a nagyobb mélységre, valamint a vízben lévő vegyi anyagok hatásait. Egy csendes tó szűkebb és szigorúbban meghatározott hőmérsékleti rétegekből áll, mint egy hullám által verte óceán, míg a gyorsan folyó folyó életének követelményei mindkettőtől különböznek.