Tartalom
Az egyiptomi fajansz olyan drágakövekre emlékeztető kerámia anyag, mint a türkiz és a lapis lazuli. Az ókori egyiptomiak fajanssal számos tárgyat készítettek, beleértve ékszereket, figurákat, csempeket és építészeti elemeket. A fajansz tárgyak általánosak voltak az ókori Egyiptomban, valamint a Közel-Kelet és a Földközi-tenger többi régiójában.
Fogalmazás
A fajansz egy őrölt kvarcból vagy homokból készült üvegezett kerámia. Az anyag égetése kemencében üvegszerű felületet eredményez, ragyogó kék-zöld színű. Az ókori Egyiptomban a fajancst "tjehnet" néven ismerték, ami briliáns. Fényvisszaverő tulajdonságai és ragyogása az élet, a reinkarnáció és a halhatatlanság szimbolikus jelképe volt.
Termelési és technológiai történelem
A fajansz készítésének módszerei már a predinasztikus időszakban kezdődtek, 3000 B.C. előtt. A kézművesek kezdtek üvegezni a szappankőből készített tárgyakat. Kipróbálták a kvarcpaszta modellezését is. Kőmegmunkálási technikákkal fajansz gyöngyöket és amuletteket készítettek. A Közép-Királyság idején a fajansz előállítását rézvegyületek hozzáadásával fejlesztették ki és finomították. Az Új Királyság időszakában, kb. 1500 körül, az üvegtechnika megjelenése gazdagította a fajansságot más árnyalatokkal és mázokkal. A kézművesek a fajanszot az üveggyártáshoz használt anyagokkal is keverték. Az új és továbbfejlesztett anyag innovatív mintákhoz, színekhez és formákhoz vezetett. Ezeket a tárgyakat tekintik az egyiptomi fajansz legfinomabb példáinak. A mázas kerámia felé történő fokozatos elmozdulás a fajansz csökkenéséhez vezetett az ókori világban.
amulettek
Az amulettek nem csupán dekoratív kiegészítők voltak az ókori Egyiptomban, hanem a szellemi élet szerves részét képezték. Az egyiptomiak amuletteket viseltek, hogy megvédjék a betegségeket, jó szerencsét hozhassanak és visszataszítsák a gonosz szellemeket. Amuletteket eltemettek a halottakkal, hogy megvédjék lelket az utóéletben. A temperálható karbamidjával a fajanziát védő istenségek, például a Thoth isten képviselőjévé lehet alakítani. A fajansz színe tökéletesen illeszkedett amuletthez is, mivel az egyiptomi kultúrában a kék-zöld az életet és a jó egészséget jelképezte.
Templom és sír dekoráció
Az egyiptomiak a fajanciát olyan nagyra értékelt tárgyakhoz használták, mint a paloták és a császári edények. Hasonlóképpen, fajanciát alkalmaztak a szent templomi áldozatokban, a síremlékekben és a múmiák csapdájában. Az istenségek, az emberek, az állatok és a szimbólumok alakot ábrázolták, hogy odaadják őket egyiptomi szentélyekben. A fajancia hasznos anyagként szolgált a kis burkolólapok faragásához is. Az egyiptomiak ezeket az elemeket súlyos ajándékként gyártották. Nagyobb falburkokat készítettek a paloták, templomok és sírok díszítésére. Az egyiptomi fajanszlapok leginkább figyelemre méltó példái 36 000 példány, amelyek Djoser király piramisának a Saqqarában található földalatti kamrákat bélelik.