Tartalom
A természeti katasztrófák drasztikus környezeti változásokat, és ha elég súlyosak, akár tömegpusztulást is okozhatnak. A környezetet azok a körzetek és körülmények alkotják, ahol egy ember, állat vagy növény virágzik. Természeti katasztrófák történt a Föld 4,6 milliárd évvel ezelőtti kialakulása óta. A dinoszauruszok tömeges kipusztulását egy nagy aszteroidhatás és esetleg megnövekedett vulkánizmus következményeinek tartják körülbelül 65 millió évvel ezelőtt, amely katasztrofális környezeti károkat okozott a globális erdőtüzekből, blokkolta a napot és megnövekedett szén-dioxidszintet jelentett a légkörben. A korábbi természeti katasztrófák és azok környezeti hatásainak megvizsgálásával megtudhatjuk, mire számíthatunk a jövőben.
Vulkánok
A vulkánt a Földön belüli szélsőséges nyomások okozzák, amelyek piroklasztikus anyagokat, köztük sziklákat, lávát, forró gázt és hamukat bocsátanak ki a légkörbe. 1815. április 5-én az indonéziai Sumbawa szigetén, a Tambora-hegy a legnagyobb történeti vulkánkitörés lett a történelem során, több nap alatt hatalmas hamufelhőt bocsátva a légkörbe. 1816-ra a hamu körbeforgatta a Földet, létrehozva az úgynevezett „Év nyár nélkül” címet. Az éghajlat megváltozott, ami indokolatlanul hidegebb hőmérsékleteket okozott, beleértve az Egyesült Államokban a nyár folyamán a fagyokat is. Mind az Egyesült Államokban, mind Európában a szokásos csapadékminták következtében a növénytermesztés jelentősen csökkent, ami éhínséghez vezette, amely 71 000 embert ölt meg.
földrengések
A földrengések hirtelen energiakibocsátások a földkéregben. Ezek a földrengések olyan heves szeizmikus hullámokat tudnak kiküszöbölni, amelyek elpusztítják az épületeket, kiszorítják a földterületeket és megváltoztatják a talaj jellemzőit. Kína Tangshanban, 1976. július 27-én 7,8 nagyságrendű földrengés sújtotta közel 500 000 embert. A cseppfolyósítás, a talaj szilárdságának csökkenése a víznyomás révén, deformálta a talajrétegeket, és sok épület összeomlását okozta, mivel a talaj már nem tudta alátámasztani az alapjaikat. A holttestek nagy száma növeli az emberi és állati eredetű betegségek átterjedésének kockázatát.
Cunamik
2011. március 11-én Japán keleti partjaitól 9,0-es erősségű földrengés csapott szökőárhullámot kiváltva, amely 100 láb magasra emelkedett és majdnem hat mérföldre haladt a szárazföldön. Szökőár akkor fordulhat elő, amikor a víz elmozdul a földrengés során, ami kárt okoz a növényekben, az édesvízi erőforrások szennyeződése, valamint az emberek és állatok elmozdulása az élőhelyek pusztulása miatt. A japán Fukushima Daiichi atomerőmű katasztrófája részben a földrengés és a szökőár miatt következett be, amely áramkimaradást okozott, és letiltotta az óceánba és a légkörbe halálos sugárzást kibocsátó reaktorok hűtőrendszerét.
Hurricanes
A hurrikánok számos környezeti hatást okozhatnak a talaj káros hatásainak, a vízszennyezésnek és az éghajlatváltozásnak. A durva tengerek és a törmelék által okozott turbulencia megzavarhatja a vizet, és kevesebb napfény juthat be a fotoszintézis folyamához, ami csökkenti az oldott oxigént és a halak elpusztulását. Alternatív megoldásként az óceán feletti erős szelek bizonyos területeken a tápanyagokat is növelhetik a felfúvódás révén, amely folyamat tápanyagban gazdag vizet hoz a felszínre. 2012. október 29-én az Egyesült Államok északkeleti részén a Sandy hurrikánból származó rekordviharok robbantottak fel, és becslések szerint 11 milliárd gallonnyi kezeletlen és részben kezelt szennyvíz került be a helyi vízfolyásokba, amelyek környezeti egészségre veszélyt jelentenek.