Tartalom
Az emberiségnek a globális környezetre gyakorolt hatása egyre jelentősebbé vált, mivel a Földön domináns fajvá vált. A Smithsonian Magazine szerint sok tudós úgy hivatkozik a jelenlegi geológiai időszakra, hogy "az antropocén korszak", azaz "az ember új korszakát" jelenti. A történelemben még soha nem volt az emberi tevékenység nagyobb hatással a környezetre. Sok tudós és környezetvédelmi csoport úgy véli, hogy a mai napig a legjelentősebb környezeti problémák az fosszilis tüzelőanyagok égetése energiafelhasználásból származnak, ami föld- és vízszennyezéshez, az ökoszisztéma károsodásához, és ami a legfontosabb, az éghajlatváltozáshoz vezet.
Fosszilis tüzelőanyagok
Bolygóink 4,5 milliárd éves története során sokféle organizmus él és hal meg. A széntartalmú időszakban, körülbelül 300-360 millió évvel ezelőtt, a szárazföldi növények, a vízi élővilág több formája és az óriás rovarok virágzottak oxigénben gazdag környezetben. Amint ezek az életformák elpusztultak, óriási mennyiségben bomlanak le, és számtalan szén- és ásványolaj-lerakódást hoztak létre, amelyeket most üzemanyagból nyernek ki és égetnek el villamos és hajtóművek előállításához.
Környezeti hatások
A fosszilis tüzelőanyagok égetésekor több vegyi anyag és szerves vegyület szabadul fel a légkörben zajló kémiai reakciók útján. Ezek közé tartozik a higany, kén-oxidok, metán, nitrogén-oxidok és ami a legfontosabb, a szén-dioxid. A higany gyakran esik vissza a földre, amikor kiszabadul a széntüzelésből, a halak mérgezéséből és az élelmiszerláncokat fenyegető veszélyekből, ideértve az emberi élelmiszerkészleteket is. A kén, nitrogén és illékony szerves vegyületek reakcióba lépnek az atmoszférában lévő oxigénnel és más természetben előforduló gázokkal, hozzájárulva a savas esők jelenségéhez. A savas esõk súlyosan károsíthatják az erdõket és szennyezik a talajt, így kevésbé alkalmasak a termelõ gazdálkodásra.
Az üvegházhatás
Az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége szerint a nitrogén-oxidokat, a metánt, a szén-dioxidot és a fluortartalmú gázokat tekintik elsődleges üvegházhatású gázoknak. Ezeknek a csapdáknak a magas szintje a napfényből származik a föld atmoszférájában. Ez növeli az átlaghőmérsékleteket az egész világon, és nagymértékben befolyásolja az éghajlati mintákat. A jégsapka és a jégkrém olvadása, valamint a felmelegedő óceánok hőtágulásával együtt a 21. század végére várhatóan jelentős tengerszint-emelkedést okoz, számos alacsonyan fekvő tengerparti területet elárasztva. A melegedő hőmérsékletek súlyosan megzavarhatják az érzékeny sarkvidéki ökoszisztémákat, hozzájárulhatnak az elsivatagosodás fokozódásához és befolyásolhatják az időjárási viszonyokat, amelyek az emberek jelenleg a mezőgazdaságtól függnek.
Vita és konszenzus
Noha a tudósok nem értik meg teljesen az éghajlatváltozást okozó összes változót, és bár még mindig vannak ellentmondások, egyre több bizonyíték van arra, hogy ezeket a változásokat az ember okozza. Az éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi testület 2013. évi jelentésében 95 százalékos bizonyosságot nyilatkozott arról, hogy az 1950 óta bekövetkező globális felmelegedés ember okozta. A jelentés rávilágít a globális hőmérséklet emelkedésének lehetséges mértékére a következő évszázadban, valamint a globális éghajlati mintákra gyakorolt valószínű hatásokra.