Tartalom
A katecholaminok és a kortizol egyaránt kémiai hírvivők az emberi testben, és mindkettő között szerepet játszanak az emberi stresszválaszban. A katecholaminok olyan vegyi anyagok csoportja, amelyekbe beletartozik az epinefrin, norepinefrin és a dopamin, amelyek mindegyike mind a szervezetben neurotranszmitterekként, mind hormonokként működik. A kortizol egyetlen vegyszer, amelynek fő funkciói közé tartozik az anyagcserének szabályozása, valamint az egyéb hormonok szabályozása.
Szintézis és kémiai szerkezet
A kortizolt az emberi mellékkéreg szintetizálja és felszabadítja, amely a mellékvesék legkülső része, közvetlenül az egyes vesék felett helyezkedik el, míg a katecholaminokat az agy mellékvese mellékvese és néhány szimpatikus idegrosta szintetizálja.
A "Bantam Medical Dictionary" szerint a katecholaminok benzolgyűrűt tartalmaznak szomszédos hidroxilcsoportokkal és amincsoportokkal az oldalsó láncban. A kortizolt koleszterinből szintetizálják, és először progeszteronná, majd 17-OH-progeszteronná, 11-dezoxi-kortizolmá és végül kortizollá alakítják különféle enzimek hatására.
A cselekvés helyszíne
A katecholaminok receptorai az egész testben megtalálhatók. Az adrenalinként ismert epinefrin gyorsan növeli a pulzusszámot, a légzés sebességét és a víz újrafelszívódásának sebességét, és jelez a testben olyan apró változásokat, amelyek megkönnyítik a harc vagy repülés reakcióját. A kortizol hatása csak legkorábban 30 perc elteltével jelentkezik, általában nem órákban vagy napokban. A norepinefrin, az epinefrinhez kapcsolódó kémiai anyag jelzi a kortizol felszabadulását, hogy felkészítse a testet a hosszú távú stresszre. A kortizol gátolja a növekedést és a szaporodási funkciókat, és létrehoz egy olyan anyagcserét, amely alkalmas a gyors cselekvésre vagy a jövőbeli éhínségre, például magas vércukorszint és zsírmegőrzés.
Túlzott betegség
A kortizolfelesleg Cushings-szindróma néven ismert állapotot eredményezhet. Ez a betegség a mellékvesékben vagy a test más miriggeiben fellépő sérülésekből vagy daganatokból, vagy bizonyos gyógyszerek, például prednizon hosszú távú szedéséből származhat. A párnázó szindrómára a váll, a lekerekített arc és a progresszív elhízás jellemző egy zsírösszeg, és magas vérnyomást, csontvesztést és esetenként cukorbetegséget okozhat. A katekolaminok túlzott szintje vagy a kateholamin receptorok hiperaktivitása feltételezhetően bizonyos típusú pszichózishoz kapcsolódik, amelyet dopamin receptor gátlók, például klórpromazin gyógyszeres kezeléssel lehet kezelni.
Hiányos betegség
A kortizol hiánya, amelyet a mellékvesék károsodása vagy betegsége okoz, Addisons-kórhoz vezethet, amelyet többek között izomgyengeség, fáradtság, alacsony vérnyomás, alacsony vércukorszint, ingerlékenység és depresszió jellemez. A katecholaminok, elsősorban a dopamin receptorok lebomlása a Parkinson-kór izomremegésével és merevségével jár, amelyet részben kezelni lehet az L-dopa-val, egy gyógyszerrel, amely dopamin prekurzor.