Tartalom
Az ipari és a fotokémiai szmog egyaránt a légszennyezés típusa. Az ipari forradalom kezdete óta általános csökkenés tapasztalható a levegőben, amelyben fokozódott a fosszilis tüzelőanyagok elégetése az energiaellátás érdekében. Mindkét típusú szmog az ipari folyamatokból származó füst eredményeként alakul ki. A két típus között azonban vannak különbségek.
Ipari szmog
A szmog az ipari szennyeződésekből származó füst részecskék és a köd keverésével jár. Ez a keverék a talajszint közelében sárgásbarna színű, az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynökségének magyarázata szerint. Ipari szmog képződik, amikor a szénégetés során keletkező füst- és kénkibocsátás ködben kötődik megfelelő feltételek mellett. Noha nagy mennyiségű légszennyező anyag kibocsátása ipari szmogot képezhet, más tényezők fontos szerepet játszanak a szmog kitörésének súlyosságában. A nap folyamán kialakult hőmérsékleti inverzió csapdába ejti a levegőszennyező anyagokat a Föld felszíne közelében, ez tovább ronthatja a szmog képződését, amint ezt a kaliforniai egyetemnek a Berkeley weboldalán mutatják be.
Fotokémiai szmog
David W. Brooks szerint a Nebraska-Lincoln Egyetemen a modern időkben más fosszilis tüzelőanyagok, atomenergia és megújuló energia felhasználása csökkent a szén felhasználásának, és ennélfogva csökkentette az ipari szmog szintjét. Más fosszilis tüzelőanyagok, például a gépjárművek és az ipar égetése során elsődleges szennyező anyagokat bocsátanak ki: illékony szerves vegyületeket és nitrogén-oxidokat, amelyek fénykémiai szmog képződéséhez vezetnek.
A szmog képződésének legjobb feltételei
A szmog általában a nagyobb városokban jelent problémát, ahol sok autó, amely az utcákat béleli, bocsátja ki az elsődleges szennyező anyagokat, amelyek fotokémiai szmogot eredményeznek. Ezenkívül az ipari központ a nagyobb városokban és a környező városokban hozzájárul mindkét típusú szmog fejlődéséhez. David W. Brooks szerint a Nebraska-Lincoln Egyetemen Londonról ismertté vált az ipari szmog problémái az 1950-es évek elején, míg Los Angelesben és New Yorkban gyakran olyan fotokémiai szmog szenved. Ezenkívül a völgyekben található, kevesebb légáramlással rendelkező közösségekben nagyobb a légszennyező anyagok felhalmozódása, mint a nyílt területeken.
A szmog hatása
A nyári hónapokban a fotokémiai szmog képződik leginkább a fokozott napfény hatására. A felszín alatti ózon, a fotokémiai szmog fő alkotóeleme, káros az élő szervezetekre, mivel az EPA szerint más molekulákkal reagál és megváltoztatja azokat, vagy megsemmisíti azokat. Ezenkívül a túlzott ózon expozíció csökkentheti a terméshozamot és az erdő növekedését. Emberekben az ipari és / vagy fotokémiai szmognak való kitettség légzési problémákat okozhat.