Tartalom
A földrengések és a vulkánok egyaránt a lemeztektonika eredménye. A Föld felületét számos kéreglemez borítja, amelyek a köpenyből és a magból származó hő által előállított konvekciós áramok hatására mozognak. A geológusok arra a következtetésre jutottak, hogy a különféle kontinensek kialakulása e különféle lemezek mozgásának eredménye. Ahol ezek a lemezek találkoznak, a vulkánok és a földrengések helyét és előfordulását diktálja.
Plate határok
Háromféle tányérhatár van; konvergencia, divergencia és transzformáció. A Classroom of the Future webhely szerint a konvergáló határok akkor fordulnak elő, amikor két tektonikus lemez közvetlenül találkozik egymással, és összetörik vagy összenyomódnak. Eltérő határok alakulnak ki, amikor két lemez egymástól elmozdul. A transzformációs határok akkor fordulnak elő, amikor két lemez elcsúszik egymás felett, például a kaliforniai San Andreas-hiba mentén.
Vulkánok
A vulkánok csak a konvergens és eltérő tányérhatáron fordulnak elő. A konvergáló határokon az egyik tányér a másik alá kerül, és egy gerincet képez, amelynek mentén hegyek és vulkánok alakulnak ki. Hatalmas erőket gyakorolnak a lemezek találkozásakor. Ez repedések kialakulását idézi elő a kéregben, amelyeket a köpenytől elmenekülő magma tölt ki, és végül vulkánt hoz létre, amint azt a BBC Bitesize ismerteti. Ezzel szemben az eltérő határokkal ellentétes irányban mozgó lemezek miatt a kéreg szétesik, és rés marad. Ezt a rést magma tölti ki, és új határképet képez a határon, a Jövő osztályterme szerint. Vulkánok képződnek ott, ahol ez a magma eléri a felszínt. Amikor a vulkánon belüli nyomás egy bizonyos szintre emelkedik, kitörnek, és megolvadt magmát és törmeléket vezetnek a környező területekre.
földrengések
A BBC News egy 2009-es cikke szerint a földrengések a pusztító természeti események közé tartoznak. A földrengések nem olyan geológiai szerkezetek, mint a vulkánok, és nem engedik fel a magmát. Ezek a földkéreg erőszakos mozgásai. A vulkánoktól eltérően azonban a földrengések minden fajta tányérhatáron általánosak. A földrengések súrlódás és a lemezek közötti nyomásnövekedés következtében fordulnak elő. Ezek akkor fordulhatnak elő, amikor a mozgó lemezek összeütköznek, vagy összekapcsolódnak. A transzformációs határoknál például az egymás mellett mozgó lemezek összezáródhatnak, és a nyomás (potenciális energia) felhalmozódhat. Végül a lemezek felszabadulnak, és felszabadítják a tárolt energiát földrengés formájában.
jóslás
A tudósok több sikert értek el a vulkánok előfordulásának előrejelzésében, összehasonlítva a földrengésekkel, amelyeket rendkívül nehéz megjósolni. Randy Kobes és Kunstatter Gábor, a Winnipegi Egyetem fizikai tanszékének véleménye szerint a földrengések olyan nehéz megjósolni, hogy azok rendszeresen nem fordulnak elő. Ez növeli a földrengések kockázatát az emberekre. Ráadásul a földrengések gyakran sűrűn lakott régiókban fordulnak elő, például a San Andreas-part mentén, míg a vulkánok környékén általában alacsonyabb a népsűrűség. Ennek oka a vulkánok gyakran a hegyvidéki terep szinonimája, amely nem alkalmas településekre. Vannak azonban bizonyos kivételek, például a Mt. St. Helens, amely az Egyesült Államok sűrűn lakott területén található.