Tartalom
- TL; DR (túl hosszú; nem olvastam)
- Mi az oszlopdiagram?
- Mi az a vonaldiagram?
- Mikor használjon oszlopdiagramokat?
- Mikor kell használni a vonaldiagramokat?
A grafikonok célja, hogy az információkat a lehető legvilágosabban nyújtsák be, és ennek megértése érdekében meg kell érteniük a választott grafikonok típusát, valamint azt, hogy mi teszi az egyes helyzetekhez megfelelőbb, mint az alternatívákat. Ha bármilyen beállításban grafikonokat kell használnia, akkor meg kell ismerkednie különösen a sávdiagramokkal és az egyenes grafikonokkal, mivel ezek a környéken leggyakrabban használt grafikonok. Az oszlopdiagramok téglalap alakú blokkokat használnak különféle típusú adatok ábrázolására, míg a vonaldiagramok vonalakat használnak, és különösen jól mutatják az időbeli trendeket.
TL; DR (túl hosszú; nem olvastam)
Az oszlopdiagramok különböző hosszúságú blokkokkal mutatnak adatokat, míg az egyenes vonalú grafikonok egyenes vonalokkal összekötött pontsorozatokat mutatnak. Ez nagyon eltérő megjelenéshez vezet, de a legnagyobb különbség az, hogy a oszlopdiagramok sokkal sokoldalúbbak, míg a vonaldiagramok jobban mutatják az időbeli trendeket, vagy más értékek logikus előrehaladásával (például egy adott ponttól való távolság). Az oszlopdiagramok sokkal hatékonyabban mutatják meg a frekvenciaeloszlást (hogy milyen gyakran figyeli meg a különböző eredményeket), mint a vonaldiagramok.
Mi az oszlopdiagram?
Az oszlopdiagramok különböző magasságú téglalap alakú blokkokat foglalnak magukban, és a blokkok magassága megfelel a bemutatott mennyiség értékének. A függőleges tengely az értékeket - például az összes objektumtípus számát - számolja, a vízszintes tengely pedig a kategóriákat mutatja. Konkrét példa: ha a parkolóban található különféle típusú járműveket számolja, az egyes blokkok autókat, kisteherautókat, motorkerékpárokat és dzsipeket reprezentálhatnak, és magasságuk megmutathatja, hogy hányat számolt.
A sávok nagyjából mindent reprezentálnak, amit kategóriákba belefér, vagy akár ugyanazon mennyiség értékei különböző időpontokban. A sáv magassága sokféle dolgot reprezentálhat, beleértve számlálást, teljes bevételt, százalékokat, frekvenciákat vagy értékeket bármely mértékegységben (például magasság, sebesség vagy tömeg). Az oszlopdiagramok hihetetlenül sokoldalúak, tehát bárki, aki az adatokkal foglalkozik, kétségtelenül gyakran használja őket.
Mi az a vonaldiagram?
A vonaldiagram különbözik a oszlopdiagramtól abban, hogy az egyes pontokat a két tengelyen ábrázolja, és egyenes vonallal összekapcsolja a szomszédos pontokat. A függőleges tengely alapvetően bármit képviselhet, de a vízszintes tengely általában az időt képviseli. A folytonos vonal (vagy vonalok) tendenciát mutat az idő múlásával, vagy legalábbis egy bizonyos mennyiség felett, amely növekszik egymás után, például egy adott ponttól való távolság. A vonaldiagramok megjelenése nyilvánvalóan különbözik a oszlopdiagramoktól (mivel a tengelyekre csak a vékony vonalak vannak ábrázolva, mint a nagy blokkok), de a funkció is lényegesen különbözik. A vonaldiagramok is ábrázolhatják a trendeket számos mennyiségben az idő múlásával, ha egy sor helyett több sort használnak.
Mikor használjon oszlopdiagramokat?
Az oszlopdiagramok sokoldalúsága azt jelenti, hogy sokféle helyzetben hasznosak. Azonban képesnek kell lennie arra, hogy adatait meghatározott kategóriákra bontja, vagy legalább kategóriákba tudja csoportosítani, így mindegyik különálló sávnak sajátos jelentése van. Mivel azonban a függőleges tengely alapvetően bármit ábrázolhat, sok lehetősége van.
A frekvenciaeloszlások azt mutatják, hogy az oszlopdiagramok egyutas módon használhatók az adatok bemutatására. Ezek az eloszlások megmutatják, hogy az összegyűjtött adatok hogyan oszlanak meg a különböző potenciális értékek között. Képzelje el például, hogy az iskolába érkező embereket autóval vizsgálja, különös tekintettel arra, hogy hány ember utazik minden autóban. Készíthet oszlopdiagramot a lehetséges vízszintes emberek számával (például 1, 2, 3, 4 vagy 5) a vízszintes tengely mentén, és hányszor figyelte meg az eredményt a függőleges tengelyen. Ez az eredmények megoszlását eredményezi, ahol a legmagasabb sáv a leggyakoribb eredménynek felel meg (például három ember tartózkodik az autóban), a másik, kevésbé általános eredmények pedig kisebb sávokként jelennek meg körülötte. Ez nagyon egyszerű vizuális értelmezést ad az adatokról.
Egy másik példa lenne, ha ábrázolná a különféle osztályok nyereségét és veszteségét egy üzletben.Lehet, hogy minden egyes osztály számára oszlopok vannak, és a nyereség vagy veszteség oszlopként jelenik meg, akár a pozitív függőleges tengelyen (nyereség), akár lefelé a negatívban (veszteség esetén). Megmutathat egy tendenciát az idő múlásával, ha az oszlopok az egész üzletben az egyes negyedéveket képviselik. Az oszlopdiagramok az egyes időosztályok tendenciáit is mutathatják az egyes osztályokhoz külön-külön, ám ezt nehéz értelmezni, különösen, ha bármilyen változás kicsi.
Mikor kell használni a vonaldiagramokat?
Az oszlopdiagramok az idő múlásával trendeket mutathatnak (mint az előző példában), de a vonaldiagramoknak megvan az az előnye, hogy könnyebben láthatók a vonaldiagramokon a kisebb változások, mint a oszlopdiagramokon, és hogy a vonal az általános tendenciákat nagyon világossá teszi. Kevésbé sokoldalúak, mint a oszlopdiagramok, de sok szempontból jobbak.
Például, ha meg akarja mutatni az egyes részlegek nyereség-tendenciáit az idő múlásával, akkor minden egyes osztály számára lehet egy sor, és a balról jobbra haladás megmutatja, hogyan változott a profit az egymást követő negyedévekben. Mindegyik sor mutatja az osztály trendjét, így könnyen követheti mindegyiket. Egy oszlopdiagramon blokkcsoportok sorozatával kell rendelkeznie, az egyes osztályokhoz egy-egy oszlopot csoportosítva, majd a következő negyedévhez egy további blokkkészletet, a vízszintes tengely mentén. Az egyik osztály előrehaladásának vizuális követése nehéz lehet.
Egy másik példa a tanulók eredményeinek ábrázolása egy osztályteszt sorozaton. Ha a tesztek hasonló képességeket mérnek, akkor reménykedhet, hogy javulást fog elérni egymást követő tesztekkel. Ezt a függőleges tengelyen lévő pontokkal lehet megmutatni, és mindegyik tesztet a vízszintes tengely mentén számozzuk. Idővel az egyes hallgatók eredményeit összekötő vonalnak felfelé kell mutatnia, ha képessége javul.