Tartalom
A matematikában a logaritmus (vagy egyszerűen napló néven ismert) az az exponens, amelyre a szám előállításához szükség van, a logaritmus alapja alapján. A tudományban néha előnyös a logaritmikus skálát használni az ábrákra és ábrákra, ha mindkét tengelyt ugyanazzal a hosszúság-skálával konvertálják, lehetővé téve a jobb megértést, amit az ábra vagy a rajz jelent. Az adatok logaritmikus skáláról lineáris skálává konvertálása egyszerű folyamat, és nagyon kevés matematikai készséget igényel.
Határozzuk meg, mi a logaritmus alapja. Keresse meg a „napló” szó jobb oldalán lévő számot kisebb alindexben. Felhívjuk a figyelmét, hogy a logaritmus alapja nem a normál méretű „log” szó jobb oldalán található érték. Ha egy alap nem szerepel a listán, akkor mindig feltételezhető, hogy a bázis 10-es.
Ha a „log” szó nincs, de az „ln” szó van, akkor az alapja az „e” betű. ”„ Ln ”ebben az esetben rövid a„ természetes logaritmus ”kifejezésre, ami ugyanaz, mint a logaritmus „e.” alap
Gyűjtsük össze az adatpontokat az ábra alapján logaritmikus skálán. Ezt úgy lehet elérni, hogy vonalzót vesz fel, és megjegyzi az egyes adatpontok x- és y-koordinátáit.
Konvertáljon logaritmikus skáláról lineáris skálára, növelve a logaritmus alapját az összes összegyűjtött adatpont teljesítményére. A kiszámított új értékek most ugyanazok az adatok, de a lineáris skálán.
Például mondjuk, hogy összegyűjtöttük a logaritmikus skálán szereplő (1, 2) és (2, 3) pontokat, és megállapítottuk, hogy a logaritmus alapja 10. A logaritmikus skáláról lineáris skálára való átszámításhoz emeljük meg az alapot, az értéket 10-nél nagyobb, az egyes x- és y-adatpontok teljesítményére. Az első rendezett pár 10-re emelkedik az első és a második teljesítményre, 10 és 100 értékre állítva, így a rendezett pár lineáris skálán (10, 100). A második rendezett pár 10-et emeli fel a másodikhoz, és 10-et emeli a harmadik hatalomhoz, így (100, 1000) lesz.