Tartalom
Teljesítmény alapjai
Az erő, általában a fizikában, egységnyi időre eső energia. Az energiát viszont az erő megszorozzuk egy távolságon keresztül. A szokásos, vagy az SI mértékegység watt (W), míg az SI mértékegysége džaula (J). Az időt általában másodpercben fejezik ki.
Az elektromágneses fizikában az alapelvek állnak, de az egységek eltolódnak. A teljesítmény = W = J ÷ s meghatározása helyett a teljesítményt a V (V) és az amperben (I) mért potenciálkülönbség szorzataként fejezik ki. Tehát ebben a sémában W = V ⋅ I.
Ezekből az egyenletekből világossá válik, hogy a watt megegyezik a volt volt egy amperrel vagy volt-amperrel (VA). Ebből következik, hogy a kilovatt (kW) megegyezik a kilovolta-amperrel (kVA), az egyenlet mindkét oldalát 1000-el osztva.
Háromfázisú rendszerek és Kilo-egységek
Váltóáramú (AC) rendszerekben a feszültséget gyakran fázisokban szállítják, mivel ez előnyös az energiaveszteségek csökkentése szempontjából. Ezek a fázisok grafikusan szinuszhullámként jelennek meg, a feszültség ciklikusan növekszik és esik rövid ideig. Háromfázisú rendszerben ezek a szinuszhullámok átfedésben vannak, de ciklusuk különböző időpontokban kezdődik és fejeződik be. Ennek eredményeként ezekben a rendszerekben a teljesítmény nem csupán a feszültség és az áram szorzata, hanem (√3) (V ⋅ I).
Ezért, ha háromfázisú motorral dolgozik, a kW és a kVA közötti kapcsolat:
kW = (√3) (kVA).
Példa
Tegyük fel, hogy kap egy háromfázisú váltakozó áramú áramforrást 220 V feszültséggel, 40 A áramot szolgáltatva. Mekkora az energia kilovattban?
Először szorozzuk meg a feszültséget és az áramot nyers volt-amperek eléréséhez:
(220 V) (40 A) = 8800 VA
Ezután szorozzuk meg a háromfázisú rendszerek normalizáló tényezőjével:
(√3) (880 VA) = 15 242 VA
Végül osztva 1000-zel, hogy kW (vagy kVA) -ben megkapjuk a választ:
15 242 W ÷ 1,000 = 15,242 kW