A molekula vagy vegyület poláris vagy nem poláris jellegének meghatározása fontos annak eldöntésekor, hogy milyen oldószert használjon feloldására. A poláris vegyületek csak poláris oldószerekben oldódnak, és nem poláros nem poláris oldószerekben. Míg egyes molekulák, például az etil-alkohol feloldódnak mindkét típusú oldószerben, az előző állítás jó hüvelykujjszabály követhető. A vegyület poláris jellegének meghatározásakor a kötések dipólusos pillanatainak és a vegyület térbeli geometriájának fogalmát kell használni.
Rajzolj egy Lewis-pontszerkezetet a kérdéses vegyülethez. Azonosítsa a negatív töltés minden régióját. A negatív töltés zónái a kötésekben és a vegyületben lévõ magányos elektronpárokon helyezkednek el.
Jelöljön meg egy dipólmomentumot a molekula minden kötéséhez. A dipólus nagysága a két atom elektronegativitásainak különbségétől függ. A magányos elektronpárok negatív töltéssel rendelkeznek, pontosan az atommaggal ellentétes irányban.
Konvertáljuk a Lewis-pontszerkezetet a molekula térbeli moljává, amelynek kötései a Valence Shell elektronpáros repulzió (VSEPR) elmélete szerint vannak elhelyezve. A négy elektronpárt tartalmazó atomok tetraéder orientációt alkotnak, a kettős kötésű atomok trigonális síkkötések és a hármaskötésű molekulák lineárisak.
Határozzuk meg a vegyület teljes dipolt. Adjuk hozzá az egyes kötések minden egyes dipóli nyomatékát, hogy a molekula teljes dipóli nyomatékát képezzék. A vegyület szimmetriája azt jelzi, hogy van-e dipólus pillanat a vegyületre. Ha a molekula szimmetrikus, akkor nincs dipólus, mert a dipól pillanatok nem szűnnek meg.
Osztályozza a vegyületet polárisként, ha a vegyületnél teljes dipólus-pillanat létezik, és nem poláris, ha nincs teljes dipólus-pillanat.