Tartalom
Az egysejtű organizmusok a legrégebbi életforma a Földön, és gyakorlatilag minden élőhelyben megtalálhatók. Dr. Anthony Carpi szerint, a Colorado Egyetemen, a sejt az élet alapvető egysége. A Rhode Island College rámutat arra, hogy a hét elismert királyság közül, amelyekbe a rendes élet fel van osztva, három elsősorban egysejtű szervezetekből áll. Ezeket általában egysejtű szervezeteknek is nevezik. Ezek a szervezetek hatalmas, sokszínű csoportját képezik, mindenféle különféle szerepet játszanak, és módszereket találtak arra, hogy a különféle környezetekben és élőhelyekben virágozzanak. Ebben az értelemben nehéz lehet olyan tulajdonságokat találni, amelyek mind megosztják őket. Ennek ellenére a San Francisco-i Egyetem projekt-óceániája azt jelzi, hogy az egysejtű szervezeteknek számos közös jellemzőjük van, ideértve a flagellumot, a plazmamembránt és az organellákat. Az egysejtű organizmusok mindennap körül vannak, függetlenül attól, hogy láthatja-e őket vagy sem. A felismerhető egysejtű organizmusokra példák a gombák, mint az élesztő, és a baktériumok, mint az E. coli.
Archaebacteria, Eubacteria, Protisták
Az egysejtű organizmusok rendkívül változatosak, annyiban, hogy azokat nem lehet egyetlen taxonómiai kategóriába sorolni. Az archebaktériumokat általában extremophilesnek nevezik, mivel a földi élet legtöbbjével ellentétben szélsőséges hőmérsékleti körülmények között gyarapodnak, például az óceán fenekén geotermikus szellőzőnyílások közelében.Az eubakteriák az egysejtű szervezetek, amelyekkel az emberek a leggyakrabban foglalkoznak, mivel azokban az oxigénben gazdag, mérsékelt környezetben találhatók, amelyekre magunknak szükségünk van a túléléshez. A protisták belső sejtszerkezete összetettebb, mint a baktériumok. Ezektől a különbségektől függetlenül minden egysejtű organizmus hasonló tulajdonságokkal rendelkezik.
Belső felépítés
Az egysejtű szervezet belsejét olyan folyadékkal töltik fel, amely a sejt külső oldalán kémiailag különbözik a környezettől, lehetővé téve a biológiai folyamatok egyensúlyi állapotában a sejtön kívüli világgal történő zajlását. Ezenkívül az összes egysejtű organizmus belseje bizonyos fokú szerkezeti bonyolultságot mutat a belső különféle részeivel, amelyek speciális funkciók - például tápanyagok felszívódása és fehérje szintézis - elvégzésére szolgálnak.
Sejtfalak
Annak érdekében, hogy fenntartsák az egyensúly fennállását a külső környezettel, amely minden organizmus létezésére jellemző, biológiájában akadályt kell biztosítani, amely elválasztja a belső sejtkomponenseket a külső világtól, az úgynevezett sejtfalnak. Ez egy áteresztő membrán, amely szabályozza a tápanyagok és a celluláris hulladék mozgását a sejtbe és a sejtből. Hivatalosan plazmamembránnak nevezik, mivel az adott organizmus sejtfalában a kémia változik.
Külső interakció
Számos egysejtű szervezetnek olyan szerkezete van, amely megkönnyíti a mobilitást a sejtek környezetében. Ezek gyakran lencse alakban vannak, vékony szerkezetek formájában, amelyek a sejtfalból kilépnek és bejutnak a külső környezetbe. Ezek a flagella vékony, hullámos anyagszálak, amelyeket a mikroszkopikus képek sok sejt külső oldalán felfednek. Sok egysejtű szervezetben mozoghatnak, és dinoflagella néven hívják őket. A Dinoflagella lehetővé teszi a sejtek számára, hogy a környezetükön mozogjanak, ami megkönnyíti az egysejtű organizmus, mint egy baktérium képességét a gazdatest közötti mozgásra és az új gazdaszervezetek megfertőzésére.