Tartalom
A kolloid egy diszpergáló közegben lévő részecskékből álló keverék. A kolloidot az érintett részecskék mérete határozza meg. Ha a keverék részecskéi az egyes molekulák skáláján vannak, körülbelül 1 nanométer, akkor ezt oldatnak tekintik. Ha a részecskék nagyobb, mint 1000 nanométer, akkor ez szuszpenzió. Bármi a kettő között kolloid. A kolloidok egyedi tulajdonságai a diszpergált részecskék ilyen köztes méretének tudhatók be.
A kolloid típusai
A kolloid részecskékből állhat, amelyek szuszpendálva vannak egy gázban, folyadékban vagy szilárd anyagban, bár sok kolloid tulajdonság a legszembetűnőbb a folyékony kolloidokban. A gázkolloidok a levegőben vagy egy gázközegben szuszpendált részecskékből állnak, beleértve ködöt, füstöt és légköri port. A folyékony kolloidok állhatnak folyékony vagy szilárd részecskékből, amelyek szuszpendálva vannak egy folyékony közegben, például tejben, vagy tartalmazhatnak gázbuborékokat, például tejszínhabot. A szilárd kolloidok közé tartoznak a szilárd habok, például a vakolat, a folyadékot hordozó szilárd anyagok, például a vaj vagy a sajt, valamint a szilárd anyagok, például a papír.
A felfüggesztés fennmaradása
A kolloidok és szuszpenziók elválasztásának egyik fő jellemzője az a hajlam, hogy a szuszpenzióban lévő részecskék idővel elrendeződjenek. Ha zavartalanul hagyják, akkor egy jól kevert szuszpenzió két különálló rétegre válik szét, amikor a részecskék a tartály aljára süllyednek, és a diszpergáló közeg marad a tetején. A kolloidban lévő részecskék ellenállnak az idő múlásával leülepedni.
Brown-mozgalom
A kolloid részecskéi Brown-mozgást mutatnak. Nem számít, mennyi ideig marad a kolloid zavartalanul, a benne lévő részecskék soha nem nyugszanak teljesen. Ehelyett folyamatosan cikcakkoló mozgást mutatnak a mikroszkopikus skálán. Ezt a diszpergáló közegben lévő részecskék és molekulák közötti állandó ütközések okozzák. A szuszpenzióban lévő részecskék túl nagyok ahhoz, hogy erősen befolyásolja a Brown-mozgás.
Tyndall effektus
A kolloidok a Tyndall-effektus segítségével könnyen megkülönböztethetők az oldatoktól. Amikor a fénysugár egy kolloidon keresztül ragyog, a felfüggesztett részecskék szétszórják a fényt, ezáltal külön megvilágítási oszlopként láthatóvá válik. Az oldatban levő molekula méretű részecskék túl kicsik ahhoz, hogy így szétszórják a fényt, és nem teszik láthatóvá a fénysugarat. Ez különösen szembetűnő azokban a kolloidokban, amelyek átlátszónak tűnnek, mivel a rájuk eső fénynyaláb hirtelen zavarosnak tűnik.