Tartalom
Attól a pillanattól kezdve, amikor egy emberi zigóta kialakul, a sejtek elfoglaltak és osztódnak, és specializálódnak a sok különféle sejttípusra, amelyekből válnak. Ezek a speciális sejtek számos funkciót látnak el az emberi testben, az emésztéstől és a kiválasztódástól az átvitelig és az oxigénelosztásig. Az emberi sejtek minden egyes típusa felépítésétől függ, hogy milyen funkciót lát el a testben. Közvetlen kapcsolat van az egyes cellák mérete és alakja, valamint az elvégzendő feladatok között.
TL; DR (túl hosszú; nem olvastam)
Az egyes emberi sejttípusok szerkezete és alakja attól függ, hogy milyen funkciót lát el a testben. Például a vörösvértestek (RBC-k) nagyon kicsik, lapos korongok, amelyek lehetővé teszik, hogy könnyen illeszkedjenek a keskeny kapillárisokon és a keringési rendszer éles sarkai mentén az oxigén szállításához a testben.
A neuronok az agyból és a gerincvelőből a test többi részéhez vezetnek, hosszukon keresztül elektromos jelek és a neuronok közötti kémiai jelek felhasználásával. Mivel az elektromos jelek sokkal gyorsabban haladnak, mint a kémiai jelek, az idegsejtek hosszúak és vékonyak, hogy minimalizálják a sok rövidebb idegsejt lánca közötti linkek közötti lassabb kémiai jelek számát.
Az izomsejtek hosszúkás alakja lehetővé teszi, hogy a kontrakciós fehérjék átfedésben legyenek, ami lehetővé teszi az izmok hajlítását.
Az emberi sperma sejtek szerkezete lehetővé teszi számukra, hogy nagy távolságra „úszhassanak”, hogy megjussanak egy petesejt megtermékenyítéshez. Ezt flagella, hosszú ostor-szerű farkuk felhasználásával, és nagyon kicsi képességükkel is megteszik, és a potenciális zigóta DNS-énél kevesebbet hordoznak.
Vörös vérsejtek
A vörösvértestek hordozzák a fehérje hemoglobint, amely hozzákapcsolódik az oxigénhez és továbbítja azt az egész test szövetéhez. A vörösvértestek laposak, kerekek és nagyon kicsik, lehetővé téve számukra, hogy a vér áramlásával könnyen megforduljanak a sarkok, és beleférjen a kapillárisokon, a legapróbb erekben, ahol az oxigén átjut a testsejtekbe.
Idegsejtek
Az idegsejtek vagy idegselek elektromos áramot szállítanak az agyba és a gerincvelőbe, illetve onnan, segítve a testet a különféle ingerekre reagálni, a mechanizmusok szabályozásában, valamint az információk felszívásában és tárolásában. Ezen elektromos áramok leghatékonyabb továbbításához az idegselek hosszú, vékony felépítésűek, lehetővé téve a nagyon gyors és pontos kommunikációt és válaszokat. A hosszúság jótékony hatással van a neuron szerkezetére, mivel az idegsejten belüli elektromos s gyorsabban halad, mint a kémiai s az idegsejtek között. Így néhány hosszabb idegsejt gyorsabb jelátvitelt jelent, mint sok rövidebb idegsejt lánca.
Izomsejtek
A vázizomsejtek lineáris rostok kötegeiben vannak elrendezve. Egy izomsejt meghosszabbított alakú, benne sok myofibrill található. Ezek vékony szálak, amelyek aktin és miozin fehérjékből készülnek, és izom-összehúzódást hajtanak végre. Az izomsejtek hosszúkás alakja lehetővé teszi, hogy a kontrakciós fehérjék átfedésben legyenek, ami lehetővé teszi az izmok hajlítását. A sejtekben lévő magok és egyéb organellák az izomsejtek kerületén fekszenek, teret adva a fehérjék rendezett mintáinak.
Sperma sejtek
A hím sperma sejtek az egyetlen humán sejt, amelyben flagella vagy ostorszerű sejthosszabbítás található. Ennek oka az, hogy nagy távolságokat kell úszniuk ahhoz, hogy tojást érjenek el a megtermékenyítéshez. Utazásuk miatt a spermatest nagyon könnyű, nem sokkal több, mint a potenciális zigóta DNS-ét tartalmazó kromoszómák. A többi szerv sejt, amely a legtöbb test sejtében megtalálható, nem létezik a sperma sejtekben, és az anyatej tojása adja a zigótának.