Tartalom
- Miért osztódnak a sejtek?
- Melyek a sejtosztódás típusai?
- Honnan tudják a sejtek, mikor kell megosztani?
- Melyek a mitózis sejtosztás szakaszai?
- Melyek a meiosis sejtosztás szakaszai?
- Hogyan osztódnak a prokarióta sejtek?
- Mi az Asexual Cell Division?
- Melyek az Asexual Cell Division különféle típusai?
Az emberi test közel két billió sejtet tartalmaz, amelyek életének minden napja megoszlik. Különböző folyamatok révén, mint például a meiozis és a mitózis, folyamatosan megosztják vagy növelik az összes élő szervezetben a sejteket. A sejtek megosztódnak, hogy több sejt jöjjön létre, amikor a csecsemő növekszik, és megosztódnak, hogy segítsék a szervek vagy szövetek helyes gyógyulását.
Miért osztódnak a sejtek?
A sejtek több okból osztódnak. Amikor egy csecsemő növekszik, több sejtre van szüksége a megfelelő növekedéshez, és ezt a sejtosztódáson keresztül kell megtenni. A csecsemők egyetlen sejtként vagy tojásként kezdik el. A sejtek nem nőnek nagyobbá a csecsemők növekedésével, ehelyett testükben több sejt van.
A sejtek is megosztódnak, hogy segítsenek a gyógyulásban. Ha olyan sérülése van, mint például a térd lefedése, a sejtjei megosztódnak, hogy helyettesítsék a térdben hiányzó, régi vagy sérült sejteket, és új sejtekkel meggyógyítják a sérült területet. Ezért a bőr sejtjei folyamatosan osztódnak, mivel elveszítik azokat, amelyek napi szinten elpusztulnak, és új, egészséges bőrsejtekre van szükségük ezek helyettesítésére.
Melyek a sejtosztódás típusai?
A mitózis és a meiosis a sejtosztódás két fő kategóriája. A mitózis a testben minden típusú szomatikus vagy nem reproduktív sejt megosztása. Az ilyen típusú sejtek vannak a hajban, a bőrben, a szervekben, az izmokban és a test szöveteiben. A meiozis a reproduktív sejtek megoszlása a testében, beleértve a női petesejteket vagy a hím sperma sejteket.
Honnan tudják a sejtek, mikor kell megosztani?
A sejtosztódás során a szülő vagy az eredeti sejt két azonos lányos sejtre oszlik. Ezt a folyamatot újra és újra megismételjük a sejtciklusban. A sejtek valójában az osztódást úgy szabályozzák, hogy kémiai jelek segítségével kommunikálnak egymással. A jeleket ciklineknek nevezik, és úgy működnek, mint egy bekapcsoló, hogy megmondják a sejteknek, hogy mikor kell megosztani, majd egy kikapcsolóként működnek, hogy a sejtek megállítsák az osztódást. A sejteknek a megfelelő növekedés és egészség elérése érdekében a megfelelő időben meg kell szüntetniük az osztódást, bár ha a sejtek folyamatosan osztódnak, miután meg kellett állítaniuk, akkor rákos sejteket hoznak létre.
Az emberi test körülbelül 50 millió sejtet veszít el a teljes testben. A bőrsejtek folyamatosan szaporodnak, naponta 30 000–40 000 sejttel, mint a hajsejtek is, mivel az ilyen típusú sejtek napi veszteséggel járnak. Csak a zuhanyozás és a hajmosás lehetővé teszi a régi bőrsejtek eltávolítását, hogy helyet teremtsen az új egészséges sejtek számára, és néhány haj naponta a kefében van, hogy helyet biztosítson több hajsejthez vagy tüszőhöz. A szervek, az idegek és az agy más típusú sejtjei sokkal ritkábban oszlanak el, mivel ezek a sejtek nem halnak meg olyan gyorsan.
Melyek a mitózis sejtosztás szakaszai?
A mitózis a szomatikus sejtek szaporodásának folyamata. A szomatikus sejtek olyan sejtek, amelyek nem reproduktív sejtek, például haj, bőr, valamint a test minden szövet- és szervsejtje. A mitózis szempontjából a legfontosabb dolog, amelyet meg kell emlékezni, az osztódás során létrejött két lánysejt pontosan ugyanazzal a DNS-vel és kromoszómával rendelkezik, mint a szülősejt. A létrehozott két lánysejtet diploid sejteknek is nevezik, mivel két teljes kromoszóma-készletük van. Ez a pontos megismétlés nem hoz létre genetikai sokféleséget a megosztott sejtekben.
A mitózisos sejtosztódás több különféle szakaszból áll, mielőtt befejeződik. Ez az eljárás olyan eukariótákra vonatkozik, amelyek membránhoz kötött magokkal vagy magokkal rendelkeznek élő szervezetekben, például állatokban, emberekben, növényekben és gombákban. Az interfázisos szakaszban kezdődik, ahol minden egyes sejt tölti az idejének nagy részét, mivel összegyűjti az energiát és a tápanyagokat, amelyek szükségesek az osztódáshoz.
Ebben a szakaszban az is, hogy a szülősejt másolatot készít a DNS-éből, amelyet egyenlően osztanak meg az elkülönített két sejt között, úgynevezett lánysejtekké. A DNS szintézise előtt a sejt mérete és tömege növekszik. Ezután a sejt egy kis időablakban szintetizálja a DNS-t. Az osztódó sejt ezután szintetizálja a fehérjéket, hogy megosszák mindkét lánysejtet, és a méret tovább növekszik. Az interfázisos szakasz második felében a sejtben még vannak nukleoliák, amelyekben a sejtmagot boríték veszi körül, és a kromoszómák duplikálódnak kromatin formájában.
A következő a fázis szakasz, amelyben a sejtben lévő kromatin kromoszómákká kondenzálódik. Orsószálak válnak ki a centroszómákból. A sejtmag burkolata elkezd bomlani, és a kromoszómák a sejt másik oldalára mozognak. A kromotin szálak olyan DNS és fehérjék tömege, amelyek kondenzálódnak, hogy kromoszómákat képezzenek minden kromoszómával, amely két kromatidot tartalmaz, és egy centroméren vagy a terület közepén kapcsolódik össze.
A prometaphase stádiumot vagy a késői prophase stádiumot a kromoszómák kondenzálódásának azonosítása követi, míg a kinetochores (a kromoszómák centromerjeiben speciális szálak) megjelennek a centromerekben, és a mitotikus orsószálak kapcsolódnak a kinetochoreshez.
A metafázis szakaszában a kromoszómák a sejt közepén helyezkednek el a metafázisú lemezen, míg a testvér-sejtek kromatidjai egy orsószálhoz kapcsolódnak a sejt ellentétes végein vagy pólusaiin. A kromoszómákat a poláris rostok erõi tartják a helyükön, amelyek a kromoszómák centromerjein nyomódnak. Ez a művelet tartja a két lánysejtet elválasztva egymástól.
Az anafázisos stádiumban a centromerek két részre osztódnak, és a testvérkromatidok kromoszómákká válnak, amikor a két különálló pólushoz húzódnak. Az orsószálak meghosszabbítják a két új cellát. Ennek a szakasznak a végén minden pólus teljes kromoszóma-készlettel rendelkezik. Az eredeti sejtek citokinezisnek nevezett citoplazma megosztása ezen a szakaszon kezdődik és folytatódik.
A telophase szakasz a következő, és amikor a kromoszómák a sejt másik végére érkeznek, és elkezdenek dekondenzálódni, amikor új nukleáris burkolat alakul ki mindkét testvér sejt körül. Az orsószálak minden új cella körül szétvágják őket. A nukleoliák ismét megjelennek, és az egyes lánysejtek kromoszómáinak kromatin szálai feltekerednek. Ezen a ponton a szülősejt genetikai tartalma egyenlően fel van osztva két új lánysejtre.
A citokinázok az osztódás utolsó szakasza, amikor az állati sejtek elkezdenek szétválni a két lánysejt közötti hasadással. A növényi sejtekben egy sejtlemez elválasztja a lánysejteket, hogy mindegyikén sejtfal legyen. A lányos sejteket diploid sejteknek is nevezzük, ami azt jelenti, hogy mindegyik a teljes és pontosan azonos mennyiségű kromoszómát tartalmazza, mint egymással, és mint a szülő sejt.
Melyek a meiosis sejtosztás szakaszai?
A meiosis sejtosztódásnak csak két stádiuma van: I. meiosis és II. Minden új sejt egyedi DNS-t tartalmaz. Ez nagy genetikai sokféleséget ad, amely akkor látható, ha két azonos szülővel rendelkező gyermek nagyon különbözik egymástól. A meiozis akkor fordul elő, amikor a sejt egyes kromoszómáinak kis része elszakad és egy másik kromoszómához kapcsolódik. Ezt genetikai rekombinációnak vagy áthatolásnak nevezzük.
Az I. meiozis felosztja a kromoszómákat felére, hogy átjusson. A II. Meiosis a genetika mennyiségét felosztja az egyes sejtek minden kromoszómájában. A sejtosztódás végeredménye négy lánysejt, a kettő helyett a mitózisosztásban. Ezen lányos sejtek mindegyikében a kromoszómák számának csak fele van az eredeti szülő sejtként.
Hogyan osztódnak a prokarióta sejtek?
A prokarióta sejtek egysejtű baktériumorganizmusok, mag nélkül. Mikroszkopikus organizmusok, amelyeknek meg kell osztódniuk a létezéshez.Az osztódási folyamatot bináris hasításnak nevezzük, amelyben az egyik cellából kettő lesz. A bináris hasítás első lépése az, amikor a sejtben lévő DNS-t lemásolják, és kis plazmidoknak nevezett DNS-darabokat duplikálnak, majd a két másolat és az eredeti a sejt másik végére mozog. A sejt növekszik és meghosszabbodik, majd egy septális gyűrű alakul ki a sejt közepén, amely két sejtre osztja azt.
Ez a megosztás ugyanaz az ötlet, ha egy lágy sajtot fogselyemre darabolják felére. A lágy sajtot a puha állaga miatt nehéz késben tisztán vágni. Ha a lágy sajtot egy tányérra állítja, akkor egyenletesen felére vághatja azt a fogselyem segítségével, hogy két azonos és azonos méretű darabot hozzon létre.
Mi az Asexual Cell Division?
Az aszexuális sejtosztódást a szaporodáshoz használják, amelyben az új sejtek az alsó sejtet két darab sejtre osztással, bináris hasítás révén állítják elő. Az összes megosztott sejt azonos genetikai identitással rendelkezik, mint a szülő sejt. Ez lehetővé teszi az organizmusok számára, hogy nagyon gyorsan szaporodjanak, mint a baktériumokban, algákban, élesztőben, pitypangokban és laposférgekben. Az új egyedi sejteket klónoknak nevezzük, mivel ezek a szülő sejtek pontos másolatai.
A baktériumok szaporodnak aszexuálisan, és nagyon gyorsan megkétszerezik számukat, körülbelül 20 perc alatt. Ez az oka annak, hogy a baktériumkitörések nagyon súlyosak lehetnek és ilyen gyorsan növekedhetnek. A baktériumsejtek magas halálozási aránya szintén ellensúlyozza a gyors szaporodási módszert.
Melyek az Asexual Cell Division különféle típusai?
Az élesztő termékek szaporodnak aszexuálisan a kiindulási folyamat során, de nemi úton is szaporodhatnak. A kidudorodási folyamat során a cellának a külső szélén kialakult dudor alakul ki, majd ezután megtörténik a nukleáris megosztás. Az egyik mag a rügybe mozog, majd elbontja a szülősejtet. Az aszexuális szaporodás a szétterüléssel azt is jelenti, hogy a laposférgek két különálló részre bomlanak és regenerálódnak, hogy két teljes laposféregré váljanak.
Egyes rovarok, például hangyák, darazsak és méhek, szaporodhatnak akár szexuálisan, akár szexuálisan. Amikor a sejtek ezekben a rovarokban aszexuális megoszlásban oszlanak meg, akkor a parthenogenezis folyamatát alkalmazzák, amelyben új rovarokat szaporítanak nem megtermékenyített tojásokból. Néhány olyan fajnál, amely képes nemi és szexuális úton is szaporodni, a megtermékenyítetlen tojások hím rovarokat termelnek, a megtermékenyített pete nőstény rovarokat termelnek.
Amikor a növények szaporodnak szekvenciálisan, vegetatív szaporításnak nevezik, és ezt a módszert részesítik előnyben a mezőgazdasági termelők, mivel ugyanolyan növényeket termelnek, mint a szülő növény. Időnként ezt a módszert részesítik előnyben, mivel néhány mag nehezen csírázható.
Például a burgonya szemét vagy a gyökerező területeket úgy ültetik, hogy több burgonya növény jöjjön létre, amely megegyezik a vetőburgonyával vagy a szülő növényével. A banán növényeket úgy szaporítják, hogy elválasztják a szülő növény alapjától növekvő csecsemő baj növényeket, és mindegyiket egy teljesen új növényre ültetik. A málnabokrok reprodukálhatók, ha az alsó ágakat a föld felé hajlítják, és talajjal lefedik. Az ágak növelik saját gyökérzetét és több új növényt szaporítanak, amelyeket végül el lehet választani és külön ültetni egy új növény számára.