Tartalom
Az átlagos hőmérséklet növekszik, és a Föld éghajlata változik. Ezek a változások a globális felmelegedéshez és az üvegházhatáshoz kapcsolódnak. Noha ezeknek a folyamatoknak számos természetes oka van, a természetes okok önmagukban nem tudják megmagyarázni az elmúlt években megfigyelt gyors változásokat. A legtöbb éghajlati tudós úgy gondolja, hogy ezek a változások az emberi tevékenységek széles skálájához kapcsolódnak.
Az üvegházhatás
Az üvegházhatás egy természetes folyamat, amely a bolygók éghajlatát elég melegen tartja az élet fenntartásához. Annak a hatásnak nevezték el, hogy az üvegházak melegen tartják a növényeket. Amikor a napfény áthalad az üvegház ablakaiban, annak egy részét a talaj visszatükrözi, míg más részét felszívja, majd később hőhullámok formájában engedi fel. A visszavert energia- és hőhullámok csapdába esnek az üvegben, melegítve az üvegházat. Üveg helyett atmoszféránk üvegházhatású gázokat, például szén-dioxidot és vízgőzt tartalmaz, amelyek csapdába ejtsék a nap energiáját. Nélkülük a Föld túl hideg lenne az élet fenntartásához.
Globális felmelegedés
A globális felmelegedés a hőmérséklet átlagos növekedése az atmoszféra alsó részén és a Föld felszíne közelében. A tudósok felfedezték, hogy az üvegházhatású gázok mennyisége az ipari forradalom idején növekszik, amikor a gyárak és erőművek fosszilis tüzelőanyagokat, például szént és olajat kezdtek elégetni energia felhasználás céljából. Ahogy az üvegházhatást okozó gázok mennyisége növekszik a légkörben, annál több hő van csapdában. A Nemzeti Óceáni és Légköri Hivatal becslései szerint az átlagos globális hőmérséklet körülbelül 1,3 fokkal emelkedett 1901 és 2000 között. Az éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi testület becslése szerint az üvegházhatású gázok kibocsátásának a jelenlegi sebességnél vagy annál magasabb folytatódása esetén az átlaghőmérséklet 3–7 fok között növekszik. 2100. Még ha a kibocsátásokat is jelentősen csökkentik a 2000. év szintjére, és ott tartják, a Föld ennek a századnak a vége előtt még kb. 1 fokkal melegszik.
Üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának
Néhány üvegházhatású gáz természetes folyamatokból származik, például vulkáni kitörésekből. A tudósok azonban úgy vélik, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátásának növekedésének legnagyobb részét olyan emberi tevékenységek okozzák, mint például a fosszilis tüzelőanyagok égetése, az erdők kivágása, a mezőgazdaság és a hulladék hulladéklerakókban történő tárolása. A széndioxid, rövidítve CO2, egy üvegházhatású gáz, amelyet a globális felmelegedés fő bűnösének tekintnek. Bár más gázok, például a metán, a dinitrogén-oxid és a klór-fluor-szénhidrogének több hőt csapdába foglalhatnak, mint a CO2, sokkal kisebb koncentrációban léteznek, és nem adnak annyi hőt.
Klímaváltozás
Az éghajlatváltozás a csapadék, a hőmérséklet vagy a szélminta hosszú távú változása, amely évtizedekig vagy annál tovább tart. A "globális felmelegedés" és az "éghajlatváltozás" kifejezéseket gyakran felcserélhetően használják; azonban a Nemzeti Tudományos Akadémia szerint az "éghajlatváltozás" magában foglalja a hőmérséklet-növekedésen kívüli változásokat is, például a Föld pályájának, a földfelszín változásainak és az éghajlati folyamatoknak, például az óceánkeringésnek. A globális felmelegedést a jelenlegi éghajlatváltozás egyik elsődleges okának tekintik. Például az emelkedő hőmérséklet megváltoztathatja a szélsőséges időjárások, például viharok, aszály és hőhullámok gyakoriságát és súlyosságát.